Főmenü megnyitása

Mongólia művészetének történeti áttekintéseSzerkesztés

 
Bronzkori szarvaskövek (pusztai művészet)

ŐskorSzerkesztés

A terület legrégibb emlékei bronz, csont, agyag és kő edények, tárgyak. A népvándorlás megindulása előtti idők legfontosabb leletei a noin-ulai sírokból származó szőnyegek. Vadászó és állattenyésztő népek alkotásai ezek, díszítéseik állatmotívumok.

Vaskor és középkorSzerkesztés

A hun korszak művészetét lásd: hun művészet, a türk korszakét: türk művészet.

Települések nyomai a 9. századtól fordulnak elő egyre gyakrabban, ezek már erődítettek. Az Orhon völgyében volt Dzsingisz kán falakkal övezett fővárosa, Karakorum.

A 16. századtól napjainkigSzerkesztés

A népvándorlási hullámok és a mongol nagybirodalom megszűnése után a 16. század végétől a lámaizmus terjedt el, ettől kezdve Mongólia művészetére ez nyomta rá a bélyegét. A Mandzsu uralom alatti időszakban csak népművészeti ágak éltek: szőnyegszövés, lószerszámok, ruhák díszítései, faragás, ötvösség. A népi kultúra mellett a kolostori kultúra volt csak erős. A kolostorépítészet a 16. század végétől virágzott, a festészet emlékei jellemzően a kolostoron belüli vallási tevékenység eszköze. Ettől kezdve bontakozott ki a mongol nép művészete.

A művészet tulajdonképp a hagyományt őrizte 1921-ig, amikor a nemzeti forradalom győzött. Megindult a városi építkezés, szovjet kapcsolatok révén mongol művészek szovjet egyetemeken tanultak.

1990 után felszabadult a kötelezően előírt kánon alól.

Mongólia művészetének tárgyalása egyes művészeti ágak szerintSzerkesztés

ÉpítészetSzerkesztés

 
Az Erdeni-Cu-kolostor részlete

A mongóliai építészet legrégibb emlékei erődített települések, melyek a 9. századtól kezdve egyre nagyobb számban maradtak fenn. A legfontosabb erődített város Karakorum volt.

A 16. században az erősödő buddhizmus hatására épültek az első kolostorok, a legrégebbi az Erdeni-Cu-kolostor (1585). A kolostorok formája a 17. századtól változott, alaprajzuk és felépítésük jurtaszerű lett (pl. Dar-Hur). A szomszédos Kína hatása kínai típusú épületeket is eredményezett: Gurban-Cu és Erdeni-Cu-kolostorok egyes épületei. A lámaizmus közvetlen hatására utal viszont a tibeti típusú Labran-palota épülete (az Erdeni-Cu-ban, 18. sz.). A két stílus keveredett a 18-19. században, ennek emléke a Majdari 19. századi épülete a Da-Hur-ban.

A mongol építészet sajátos formái a szuburgánok: pl. Dzsaron-Hasor a Gandan-kolostorban.

A 20. században megindult a városiasodás, főleg szovjet hatásra.

FestészetSzerkesztés

 
Mardzan Sarav alkotása

A kolostori festmények hagyományos buddhista technikákkal és lámaista ikonográfiával készültek.

A mongol festészet első mestereként Mardzan Saravot emlegetik, akit főleg plakátgrafikái tették ismertté. Jelentős festők voltak: Csojdok, Cevegdzsav, Jadam-Szuren, Gava, Namhajceren, Cultum, Dorzspalam.

SzobrászatSzerkesztés

A legrégibb mongóliai emlékek a népvándorláskor előtti népek alkotásai, monolit ún. szarvaskövek, totemjelképek.

A szobrászat, hasonlóan a festészethez, kolostorokhoz kötődik, vallási célokat szolgál.

A modern mongol szobrászat legismertebb mesterei Csoimbol és Dzsamba.

IparművészetekSzerkesztés

Számos népművész működik Mongóliában, a hagyományos népművészet művelője Manivadar.

ForrásSzerkesztés

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.