Monoszló (tájegység)
Monoszló (horvátul: Moslavina) Horvátország egyik történelmi tájegysége. Területe három megye között oszlik meg, magában foglalja Zágráb megye keleti (Nyugat-Monoszló), Sziszek-Monoszló megye északi (Közép-Monoszló) és Belovár-Bilogora megye déli (Észak-Monoszló) részét, lényegében a Monoszló-hegység környékét. Központjának a mintegy 22 ezer lakosú Kutenyát tekinthetjük. Más jelentősebb városai: Ivanicsvár, Csázma, Garešnica és Popovača. Monoszló nyugatról a Zágrábi, keletről a Szlavóniai kistérséggel határos.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0d/Moslavacka_gora_Podgaric.jpg/250px-Moslavacka_gora_Podgaric.jpg)
Nevének eredete
szerkesztésMonoszló nevét a Monoszlói hegység nevéből, a sokáig használatos latin „Mons Claudius” lefordításából eredeztetik. A hegység neve azonban valószínűleg nem a császár nevéből , hanem a latin „caludere” szóból származik, ami lefordítva zártat jelent, így a hegység neve Elzárt hegységként (Zaprta gora) is értelmezhető. Az elnevezés abból a tényből származik, hogy a hegységet várakkal vették körbe. Ezt látszik erősíteni, hogy régen a hegységet több írásban is Elzárt hegységként említik. Példaként szolgál erre Márton glagolita papnak a török betörésből írt 1493-as műve, melyben az „Ekkor kifosztották a horvát és szlavón földeket, a Szávától a Dráváig és az Elzárt hegységig” mondat olvasható. A név a hegységről tevődhetett át a várra, majd a várról az ősi Monoszló nemzetségre. Egy másik magyarázat szerint a név a vidék legrégebbi uraiként megjelenő, az ősi horvát nemzetségek közé sorolható Belos család, Mojszláv nevű tagjának nevéből eredhet. Ugyanebben az időben, szintén feltűnik egy Monoszló (ma Podravska Moslavina) nevű település a Dráva mentén is, de ennek kapcsolata nem mutatható ki.
Története
szerkesztésMonoszló birtokának legrégebb ismert tulajdonosa a 12. században élt Makár (Makariás) ispán volt, aki még apja csatákban kivívott érdemeiért kapta a birtokot II. Béla magyar-horvát királytól. Az első monoszlói várat valószínűleg még ő, vagy valamely leszármazottja építtette. Makár egyik fia Tamás Valkó vármegye első ismert ispánja, míg másik fia szlavón bán volt. A vár a 13. század végéig lehetett az ő tulajdonukban.
Monoszló vidékének településhálózata az egész középkorban még nagyon sűrű volt. A vár jelentősége akkoriban megegyezett a közeli Csázma egyházi székhelyének kulturális jelentőségével, amellyel nagyon jó úthálózat is összekötötte. Hitéletére és kultúrájára jelentős hatást gyakorolt a Garics vára alatti pálos kolostor és a várallyai (ma Podgrađe) ferences kolostor is. Az uradalomnak a Monoszlói hegység lankáin hatalmas erdőségei, legelői és szőlői, alatta nagy kiterjedésű megművelt földjei voltak. Vizekben való bősége miatt fejlett volt a vadászat és a halászat, területén halastavakat is létesítettek. Gazdasági jelentőségéről tanúskodik, hogy birtokosai jelentős szerepet játszottak a Magyar-horvát királyság életében.
A terület a 14. század elején Babonić István szlavón báné volt. A 14. század végétől a 15. század végéig tulajdonosai a monoszlói Csuporok voltak. Csupor István Monoszlón kívül birtokolta még Szarvaskő várát és Várallyát is. Birtokai átterjedtek a Lonja, a Száva, de még északon Csázma folyón túlra is. Fia Péter, Körös és Verőce vármegyék ispánja volt. Az ő egyik fia Demeter, zágrábi püspök volt, aki felépítette a várallyai ferences kolostort a Szűz Mária templommal. A család 1492-ben vele halt ki, birtokai a királyra szálltak. II. Ulászló király adományából Erdődy Bakócz Tamás kapott itt jelentős birtokokat, aki az ország akkori legnagyobb egyházi személyisége volt. A török veszély közeledtével a lakosság nagy része menekülni kényszerült a nagyobb városokba, majd 1543 után a török hódítás előrehaladtával a térség fokozatosan kiürült, a népesség helyét a katonaság vette át.
Erdődy II. Péter 1545-ben harc nélkül adta fel Monoszló várát, mely az egész térség török megszállásával járt. Erdődy a megmaradt lakosságot nyugat-magyarországi birtokaira, főként Monyorókerék környékére költöztette át, de jelentős népesség vándorolt ki Pozsony vidékére is. A vidék elnéptelenedett, a falvak elpusztultak, a várakat és a kolostorokat lerombolták, illetve török őrséggel látták el. Az 1552-ben elesett Csázma török szandzsák székhelye lett. 1591-ben Erdődy II. Tamás ugyan felszabadította a család ősi székhelyét Monoszló várát, de rögtön azután lerombolását rendelte el.
Gazdaság
szerkesztésMonoszló területén ma jelentős kőolaj és földgáz lelőhelyek vannak, egy része a Lónyamező természetvédelmi területhez tartozik. Kutina jelentős ipari központjai az INA Petrokemija mintegy 3500 alkalmazottal és a SELK elektronikai gyár mintegy 1500 alkalmazottal. Garešnicán található a FINAG téglagyár és a Modea Nova fehérneműgyár. Fejlett a szőlő- és gyümölcstermesztés, a mezőgazdaság. Itt halad át az A3-as autópálya és az Európát a Közel-Kelettel összekötő vasúti fővonal. Voloderben található a Televizija Moslavina, az ország egyik legnagyobb regionális televíziójának központja.
Lakosság
szerkesztésA Monoszló tájegységben ma közel százezer ember él, ezzel ez az ország egyik legsűrűbben lakott régiója. Nemzetiségi összetétele több mint 90% horvát, a maradék közel 10% pedig szerb, cseh, magyar, ruszin és roma nemzetiségű.