Mukits Ernő
Mukits Ernő (Szabadka, 1825. augusztus 2. – Radnovác puszta, 1905. január 29.)[1] ügyvéd és országgyűlési képviselő. Mukits Simon ügyvéd és képviselő nagybátyja.
Mukits Ernő | |
Született | 1825. augusztus 2. Szabadka |
Elhunyt | 1905. január 29. (79 évesen) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésMukits Simeon hétszemélyes táblai ülnök és Vojnics Antónia fia. Alsóbb iskoláit Szabadkán, a felsőbbeket Budán és Pesten végezte, ahol az egyetemen jogot hallgatott. Ezután Keszthelyen a gazdasági intézetben a két évi tanfolyamot egy év alatt elvégezte. 1847-ben a pozsonyi országgyűlés alatt királyi táblai jegyző volt, de még azon év végén visszatért Pestre és 1848 elején letette az ügyvédi vizsgát, majd a hadügyminisztérium igazságügyi osztályában működött mint gyakornok. Miután 1849-ben a haditörvényből letette a vizsgálatot, az aradi várőrség hadbírájává nevezték ki. A szabadságharc után visszavonult Szabadkára és kertészettel foglalkozott. 1861-ben a városi képviselőtestület tagjává, 1869. március 23-án pedig országgyűlési képviselővé választották. Szabadkán a baloldalt ő teremtette. 1872-től 1884-ig is tagja volt a képviselőháznak.
Cikkeket írt a Pesti Naplóba (1852-53.), két franciából fordított beszélye van a Nővilágban (1858). Országgyűlési beszédei a Naplókban (1869-84) vannak.
Arcképe: kőnyomat rajzolta Neumann, nyomt. Horn és Zobel Pesten (a Hajnal-Albumban).
Műve
szerkesztés- Szabadkai Kazinczy-emlény. Kiadták többen. Szabadka, 1860.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyarország, 1905. február 1., 11. old. (Egyazon rovatban kétszer is szerepel a gyászhíre]
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye 2. kötet 1909. 530-531. old.
További információk
szerkesztés- Budapesti Közlöny 1869. 68. szám.
- Igazmondó 1871. 19. sz. arckép.
- Hajnal-Album. 1873. 84. l. arckép.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db.
- A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. Budapesti Negyed 1999.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.