Munkaerő-toborzás

A munkaerő-toborzás olyan tevékenységek együttese, amely egy szervezet igényeinek megfelelő számú és összetételű munkaerő biztosítására irányulnak.

Módszerek szerkesztés

  • spontán jelentkezők fogadása
  • saját adatbankban szereplő jelöltek megszólítása
  • belső munkatársak ajánlásai
  • álláshirdetések
  • munkaközvetítők ajánlatai
  • állásbörze
  • nyílt napok
  • pályázatok kiírása
  • belső ajánlási rendszer alkalmazása
  • szakmai közösségek ajánlásai
  • fejvadász cégek igénybevétele

Lépések szerkesztés

  • felmérés: a vállalati munkaerőigény feltárása, a betöltendő pozíció munkaköri leírásának összeállítása, a munkabér-keret meghatározása
  • álláshirdetés: a fentiek alapján az álláshirdetés szövegezése, social media posztok, apróhirdetések, stb. megírása
  • toborzás: hirdetés, a cég saját adatbázisában kutatás, esetleg munkaerő-kölcsönző vagy munkaerő-közvetítő bevonása
  • jelentkezések fogadása: kérdésekre válaszadás, jelentkezők adatbázisban, lehetőleg ATS-ben való kezelése
  • szűrés: az előzetesen meghatározott kritériumok alapján long list kialakítása
  • kapcsolatfelvétel: jellemzően telefonon, multinacionális cégeknél gyakran automatikus e-mailben tesztfeladat kiküldése, amelynek alapján kialakul a shortlist
  • background check: a jelölt megbízhatóságának és készségeinek ellenőrzése közösségi oldalakon, esetleg referenciák felkeresése
  • első körös interjú: általában a vállalati HR-essel (és a szakmai vezetővel) folytatott interjú a munkatapasztalatok és a soft skillek felmérésére
  • második körös interjú: általában szakmaibb, mélyebb, a hard skilleket felmérő interjúkör (elmaradhat, ha az első kör elegendő, vagy a jelöltek száma nem túl magas)
  • béralku: a bérigény és a vállalati munkabér-elképzelés közelítése, ebben segítséget nyújthatnak a salary guide-ok

Álláshirdetés szerkesztés

A toborzás régebben gyakran alkalmazott formája az országos, területi, vagy helyi lapokban, szaklapokban, hirdetési lapban, országos-, vagy kábeltelevízióban, rádióban közzétett hirdetések, azonban ma már a legtöbb álláshirdetés az interneten érhető el.

Ha ismert a megcélzott csoport társadalmi és szociális helyzete, esetleg földrajzi elhelyezkedése, az elvárt képességi szint, akkor kerülhet sor a megfelelő hirdetési módszer kiválasztására, ahol mérlegelik a hirdetés nézettségét, a média példányszámát, az olvasottságát, az olvasói kör összetételét.

Sajnálatos módon számos hamis álláshirdetés is kering az interneten. Árulkodó jel lehet a nem céges (pl. Gmail) e-mail cím, mint kontakt, a sok helyesírási hiba vagy az irreálisan magas fizetés.

Munkaerő-közvetítők szerkesztés

A munkaerő közvetítő- és fejvadász cégek megbízásos vagy eseti alapon segítik az őket megbízó vállalatok munkaerőigény szükségletének kielégítését.

Ilyen esetekben létrejön egy megbízási keretszerződés, amely szabályozza a két fél (megbízó, megbízott) kötelezettségeit, jogait, valamint a szolgáltatás részleteit, mint például megbízási díj, garanciavállalás, fizetési határidő, stb.

A keresendő pozíció részleteinek ismeretében a közvetítő cég a megbízó nevében közzéteszi a pozícióra vonatkozó álláshirdetést, kezeli a jelölteket, és ha szükséges, fejvadász tevékenységet is végez. Felkutatja, előszűri és továbbítja az alkalmasnak vélt jelölteket a megbízó részére.

Források szerkesztés