Muromák

(Muroma nyelv szócikkből átirányítva)

A muroma mára kihalt, finnugor nyelvet beszélő nép. Egykori lakhelyük a mai Moszkvától keletre, az Oka folyó alsó folyásánál helyezkedett el. Már Jordanes is megemlékezett róluk a 6. században, Mordens néven, és a Nyesztór-krónikában is olvashatunk róluk: a krónika szerint 897-ben egyike voltak a Kárpát-medencében élő népeknek - kutatók szerint egy csoportjuk korábban a bolgárokkal vagy a magyarokkal vándorolt oda. [1]

A muromák feltételezett lakhelye a 9. században. A muromák területe a világoszölddel jelölt rész

Régészeti leletek alapján a VII. században váltak ki az erza-mordvinokból, s a volgai bolgárok és oroszok 1088-ban vívott háborúja söpörte el végérvényesen ezt a gazdag, ám kis létszámú népet. Nyelvészeti vizsgálatok szerint a nyelvük nagyon közel állt a mordvinhoz.

Ma már csak Murom város neve emlékeztet a muromákra, bár azt az oroszok alapították a XI. században, a későbbi, keleti hódítások kiindulópontjaként.

2023-ban 13 muroma sírt tártak fel az Oka folyó partján, számos lelet kíséretében - ezek egyike egy övcsat volt, mely a szakértők szerint leginkább a magyarok övcsatjaihoz volt hasonlítható. [2]

Külső hivatkozások szerkesztés

A merják és muromák története[halott link]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Remete, Farkas László (2010). Magyarok eredete [The origin of Hungarians] (in Hungarian). Budapest. p. 37. 
  2. Kihalt nép temetőjére bukkantak (magyar nyelven). 24.hu, 2023. augusztus 22. (Hozzáférés: 2023. augusztus 23.)

Források szerkesztés