Wikipédia

My 21st Century Blues

Raye debütáló stúdióalbuma

A My 21st Century Blues Raye brit énekes és dalszerző debütáló stúdióalbuma, ami a Human Re Sources kiadón keresztül jelent meg 2023. február 3-án.[2][3] Az album az előadó első projektje azóta, hogy 2021-ben elhagyta a Polydor Records kiadót. Az album nagy részét Raye írta, Mike Sabath, BloodPop, Punctual és Di Genius közreműködésével és méltatták a zenekritikusok. Közreműködő előadóként szerepel a lemezen 070 Shake és Mahalia.

Raye
My 21st Century Blues
stúdióalbum
Megjelent2023. február 3.
FelvételekEgy fakunyhó Utah-ban[1]
Nyelvangol
Hossz46:48
KiadóHuman Re Sources
Producer
Raye-kronológia
Euphoric Sad Songs
(2020)		My 21st Century Blues
(2023)
Kislemezek az albumról
  1. Hard Out Here
    Megjelent: 2022. június 30.
  2. Black Mascara
    Megjelent: 2022. augusztus 24.
  3. Escapism
    Megjelent: 2022. október 12.
  4. The Thrill Is Gone
    Megjelent: 2022. október 12.
  5. Ice Cream Man
    Megjelent: 2023. február 3.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az album témáját tekintve főleg az énekes függőségéről, testdiszmorfiájáról, bizonytalanságairól és szexuális zaklatásról szól. Az albumról a Hard Out Here, a Black Mascara, az Escapism, a The Thrill Is Gone és az Ice Cream Man kislemezek jelentek meg. Az Escapism 2023 januárjában első helyet ért el a brit kislemezlistán és huszonkét másik országban volt az első tíz helyen.

Háttér szerkesztés

A Rolling Stone-nak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a lemezen talán legszemélyesebb dalai szerepelnek, többek között testdiszmorfiájával és az ellene elkövetett szexuális erőszakkal kapcsolatban. Azt mondta, hogy egyes dalok segítettek neki feldolgozni egyes eseményeket, gyógyító hatásuk volt:

„Ezek a dalok segítettek feldolgozni a történteket. Csak hallanom kellett őket egy szebb formában. Mint a Body Dysmorphia, annyira csúnyának hangzik a fejemben, de mikor egy dalt készítesz belőle, egy kicsit könnyebbé teszi a lenyelését. Ezeknek a történeteknek gyógyszerszerű hatása volt, nagyon nyersek és terapeutikusak voltak. Nagyon fontos volt számomra, hogy eljussak idáig, akkor is ha néha nagyon nehéz volt.”[4]

Ezek mellett arról is beszélt, hogy az Ice Cream Man volt az első videóklip, amit ő maga rendezett és részletezte a tapasztalatait szexuális erőszakkal kapcsolatban. Több dal szerepel a lemezen, amit Raye évekkel a megjelenés előtt írt és sok nem került fel az albumra, mert tematikailag nem illett a My 21st Century Blues-hoz.[4]

Kritikák szerkesztés

Kritikák
SzerzőÉrtékelés
AnyDecentMusic?8,0/10[5]
Metacritic88/100[6]
Clash6/10[7]
DIY [8]
Dork [9]
Financial Times [10]
The Guardian [11]
The Independent [12]
The Line of Best Fit7/10[13]
NME [14]
The Telegraph [15]

A My 21st Century Blues 88 pontot kapott százból a Metacritic weboldalán, ami szerint a kritikusok szinte csak méltatták.[6] Az AnyDecentMusic? hasonlóan 8,0-ás értékelést adott neki szakértői kritikák alapján.[5] Alex Rigotti (Clash) azt írta a lemezről, hogy „Igyekezetében, hogy elmesélje történetét, a My 21st Century Blues örjöngő második fele kicsit gyengíti azt a gyomorszájon ütést, ami a lemez lehetett volna.”[7] Hayley Milross (The Line of Best Fit) szerint a „My 21st Century Blues egy ikonikus debütálás” és „az albumnak tökéletes csúcspontjai vannak, amik bemutatják, hogy mi is teszi ilyen jóvá Raye-t.”[13] Ben Tipple (DIY) kijelentette, hogy a felvétel „tükrözi Raye vágyát, hogy felfedezze önmagát és a velejéig önéletrajzi, attól függetlenül, hogy szívfájdalomról, diszkriminációról vagy torzult önképről beszél.”[8] Neive McCarthy (Dork) azt mondta, hogy Raye „megállíthatatlan az albumon” és hozzátette, hogy „minden egyes nehézségen túllép, ami mostanában érintette és ezt mind dzsesszes hangjával, illetve kellemes zenei alapokkal teszi.”[16]

Számlista szerkesztés

My 21st Century Blues
  CímSzerző(k)Producer(ek) Hossz
1. Introduction.
  • Austin Lichtenstein
  • Pete Miller
Sabath 0:57
2. Oscar Winning Tears.
  • Keen
  • Mike Sabath
Sabath 3:03
3. Hard Out Here.
  • Keen
  • Justin Tranter
  • Brandon Colbein
  • Sabath
Sabath 3:11
4. Black Mascara.
  • Keen
  • William Lansley
  • John Morgan
Punctual 3:59
5. Escapism. (070 Shake közreműködésével)
Sabath 4:32
6. Mary Jane.
  • Keen
  • Sabath
 3:52
7. The Thrill Is Gone.
  • Keen
  • Isabella Sjostrand
  • Anton Goransson
  • Sabath
  • Raye
  • Sabath
 3:19
8. Ice Cream Man.
  • Keen
  • Sabath
  • Michael Tucker
  • Raye
  • Sabath
  • BloodPop
 4:08
9. Flip a Switch.
  • Keen
  • Stephen McGregor
  • Raye
  • Di Genius
  • Sabath
 3:21
10. Body Dysmorphia.
  • Keen
  • Sabath
Sabath 2:33
11. Environmental Anxiety.
  • Keen
  • Jenna Felsanthal
  • Sabath
  • Raye
  • Sabath
 3:14
12. Five Star Hotels. (Mahalia közreműködésével)
  • Sabath
  • Luca Buccellati
  • Pete Miller
 3:24
13. Worth It.
  • Keen
  • Sabath
  • Akil King
  • John Hill
  • Raye
  • Sabath
 4:06
14. Buss It Down.
  • Keen
  • Eyelar Mirzazadeh
  • Antionette Smith
  • Sabath
  • Raye
  • Sabath
  • Miller
 2:36
15. Fin.Keen
  • Raye
  • Sabath
  • Miller
 0:33
46:48

Kiadások szerkesztés

Régió Dátum Formátum Kiadó For.
Világszerte 3 February 2023
Human Re Sources [17][18]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ RAYE talks scoring UK Number One single with 'Escapism': “It’s the ultimate validation”. NME , 2023. január 6.
  2. ↑ RAYE announces debut album titled 'My 21st Century Blues' (amerikai angol nyelven). REVOLT. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  3. ↑ Raye announces debut album ‘My 21st Century Blues’ (angol nyelven). DIY, 2022. október 14. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  4. ↑ a b Mier, Tomás: Raye Is Brutally Honest and Finally in Control on Her Debut Album. Getting There Wasn't Easy (amerikai angol nyelven). Rolling Stone, 2023. február 1. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  5. ↑ a b My 21st Century Blues by Raye reviews | Any Decent Music. www.anydecentmusic.com. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  6. ↑ a b „My 21st Century Blues by RAYE” (angol nyelven).  
  7. ↑ a b Interviews, Clash Magazine Music News, Reviews &: Raye - My 21st Century Blues | Reviews (brit angol nyelven). Clash Magazine Music News, Reviews & Interviews, 2023. január 20. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  8. ↑ a b RAYE - My 21st Century Blues (angol nyelven). DIY, 2023. február 1. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  9. ↑ McCarthy, Neive: RAYE – My 21st Century Blues. Dork , 2023. február 3.
  10. ↑ Five stars for Raye’s exhilarating debut My 21st Century Blues — album review. Financial Times , 2023. február 3.
  11. ↑ Petridis, Alexis: Raye: My 21st Century Blues review – major label escapee makes revenge taste sweet. The Guardian , 2023. február 2.
  12. ↑ Brown, Helen: Raye review, My 21st Century Blues: Polydor will be kicking themselves after hearing this exceptional debut. The Independent , 2023. február 2.
  13. ↑ a b RAYE: My 21st Century Blues review - opens her heart on her long-awaited debut | RAYE (amerikai angol nyelven). The Line of Best Fit. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  14. ↑ Mylrae, Hannah: RAYE – 'My 21st Century Blues' review: a triumphant, hard-fought debut. NME , 2023. február 2.
  15. ↑ Best Albums of the Week. The Telegraph , 2023. február 3.
  16. ↑ McCarthy, Neive: RAYE – My 21st Century Blues | Dork (amerikai angol nyelven). readdork.com, 2023. február 1. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  17. ↑ RAYE – My 21st Century Blues (angol nyelven). raye.orcd.co . (Hozzáférés: 2022. november 27.)
  18. ↑ My 21st Century Blues. Apple Music (NZ) , 2023. február 4.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=My_21st_Century_Blues&oldid=25800207”