NStB Brünn - Mühlhauzen
Az NStB Ransko, Reichenberg és Strahow egy szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt az osztrák-magyar k.k. Nördlichen Staatsbahn (NStB)-nál.
| NStB Brünn - Mühlhauzen | |
 | |
| NStB Brünn - Mühlhausen / StEG 333–338 / StEG IIIf 350–353 | |
| Pályaszám | |
| NStB 99–104 StEG 333–338 StEG IIIf 350–353 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Cockerill/Seraing |
| Gyártásban | 1848-49 |
| Selejtezés | 1880 előtt |
| Darabszám | 6 db |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | 4-4-0 |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 1.264 mm |
| Teljes tengelytávolság | 3.820 mm |
| Szolgálati tömeg | 26,6 t |
| Tapadási tömeg | 19,8 t |
| Gőzvontatás | |
| Jelleg | 2B n2 |
| Hengerek | |
| Száma | 2 |
| Átmérője | 408 mm |
| Dugattyú lökethossza | 560 mm |
| Gőznyomás | 6,3 at |
| Rostélyfelület | 0,9 m² |
| Forrfelület | 80,0 m² |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A hat mozdonyt a Cockerill építette Seraingben 1848-496-ban . Az NStB a mozdonyoknak a BRÜNN“, „KARTHAUS“, „BLANSKO“, „ADAMSTHAL“, „ZWITTAU“ und „MÜHLHAUSEN neveket, valamint a 99-104 pályaszámokat adta.
Amikor 1855-ben a StEG felvásárolta az NStB-t a mozdonyokat átszámozta 333–338 pályaszámúra. 1870-ben a BLANSKO-t és a MÜHLHAUSEN-t eladták a Pest-Losonc vasútnak. 1873-ban a megmaradt mozdonyokat a IIIf sorozatba osztották és a 350-353 pályaszámokat kapták. Ám a StEG a mozdonyokat már az 1870-es években selejtezte.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a NStB – Brünn bis Mühlhausen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.
Külső hivatkozások szerkesztés
A típus története számokban (német nyelven)
