Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi)

Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi) (Uszód, 1855. március 12. – Uszód, 1929. január 13.) roma származású magyar szótárkészítő, költő, műfordító.

Életútja

Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi) sátoros cigány családból származott. Apja Sztojka József, anyja Kozák Borbála volt. Apai ágon egy nagyvajda, Sztojka Pál utódának számított.

A szülők 1849-ben hagytak fel a vándorlással, és Uszódon telepedtek le. Fiuk, Fardi, akkoriban ritkaság számba menő módon, középiskolát végzett. A későbbi szótárkészítő 1875-től járt katonaiskolába, és honvédségi altisztté is avanzsált. Bosznia okkupációja idején harmadéves altiszt volt, és a 38. gyalogezredben szolgált. A hadjárat alatt a gradasaczi hírlapok közölték első verseit, később pedig a Fővárosi Lapok is publikálta szépirodalmi műveit. Ezzel egy időben Fardi poliglott is volt. Cigány anyanyelvén kívül még további nyolc nyelven beszélt.

A roma nyelvész jó kapcsolatokat ápolt József Nádor fiával, Habsburg József főherceggel. A magas rangú arisztokrata, mint a honvédség főparancsnoka, támogatta Fardit a - katonaságtól való - szabadságolásban, abból a célból, hogy elkészíthesse azt a cigány-magyar szótárt, amelyet aztán szintén a főrangú úr támogatásával (Ő császári és magyar királyi fensége József főherczeg magyar és czigány nyelv gyök-szótára. Romané álává címmel) adtak ki. A nyelvészeti munka először 1866-ban jelent meg - 600 példányban - Kalocsán, aztán pedig Pakson 1890-ben. (Habsburg József támogatói motivációi között az szerepelt, hogy ő maga is „romológus” volt. 1888-ban - a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában - saját maga által írt, rendszerezett, cigány nyelvtant adatott ki, s annak megjelenése előtt a kéziratait elküldte ellenőrzésre és javításra - többek között - Fardinak is.)

A roma nyelvész sorsának későbbi alakulásáról - jelenleg - annyi tudható, hogy 1899. március 22-én, 44 évesen, a nála 14 évvel fiatalabb, mezőgyáni Lakatos Máriát vette feleségül, aki lókereskedő és rézműves cigány családból származott.

A fennmaradt - korabeli - anyakönyvek szerint: Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardinak) volt polgári foglalkozása is, a pecsétkészítő vésnöki mesterség.

Emlékezete

Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi) kopjafája Uszódon

Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi) kopjafáját 2018-ban állíttatta fel Uszódon, a helyi temetőben Uszód település Roma Nemzetiségi Önkormányzata. A műalkotás készítője Tisza Sándor népi iparművész volt.

Munkássága

• Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi): „Ő császári és magyar királyi fensége József főherczeg magyar és czigány nyelv gyök-szótára. Romané álává. Kalocsa, 1886 (József főherceg adta ki). Első kiadás.
• Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi): „Ő császári és magyar királyi fensége József főherczeg magyar és czigány nyelv gyök-szótára. Romané álává. Paks, 1890 (József főherceg adta ki). Második (átdolgozott) kiadás.

Források

• Hegedűs Sándor, Sztojka Ferenc hazatalált, belivek_20-22.pdf (nemzetisegek.hu) (2024.01.05.)
• Sztojka Ferencz (nagyidai) | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Kézikönyvtár (arcanum.com)
• Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és önéletrajzi adatok.