Napraforgók (Van Gogh festményei)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 26.

A napraforgók Vincent van Gogh holland festő egyik kedvenc témája volt. Két sorozat csendéletet is festett ezekről a virágokról.

Napraforgók
MűvészVincent van Gogh (1888)
Műfajfloral painting
Mozgalomposztimpresszionizmus
Magasság95 cm
Szélesség73 cm
Múzeum
  • Philadelphia Museum of Art
  • Van Gogh Múzeum
  • Sompo Museum of Art
  • magángyűjtemény
Anyag
A Wikimédia Commons tartalmaz Napraforgók témájú médiaállományokat.
Váza tizenkét napraforgóval (Neue Pinakothek)

1887-ben Párizsban festette az első napraforgós képeket, ezeken a virágok a földön fekszenek. Barátjának, Paul Gauguinnek nagyon tetszettek ezek az alkotásai, és kettőt is megkapott belőlük. Körülbelül nyolc hónappal később Van Gogh arra készült, hogy immár Arles-ben látja vendégül barátját, és itt a számára előkészített vendégszobát újabb napraforgó-festményekkel kívánta feldíszíteni. Ekkor készültek a második sorozat képei.

Később, Gauguin elutazása után Van Gogh egy triptichont tervezett, amelynek két napraforgós képe alkotta volna a két szárnyát, és a Berceuse lett volna a középső eleme. Ezeket a festményeket be is mutatta 1890-ben brüsszeli kiállításán.

Ahogy maga Van Gogh is számított rá, a napraforgós képek - önarcképei mellett - a művész máig leghíresebb alkotásai lettek. 1901 óta nem volt olyan retrospektív kiállítás Van Gogh képeiből, amely mellőzte volna ezt a témát. Sikerüket mutatja, hogy számtalan hamisítvány, másolat is készült róluk, az eredetiek pedig rekordárakat értek el az aukciókon.

  • Christian Lenz: The Neue Pinakothek - Munich
A Wikimédia Commons tartalmaz Napraforgók (Van Gogh festményei) témájú médiaállományokat.