Neerwindeni csata (1793)

az első koalíciós háború csatája

A neerwindeni csatára 1793. március 18-án került sor az Osztrák-Németalföldi Neerwinden falu mellett (a mai Belgium területén) a Frigyes Józsiás szász–coburg–saalfeldi herceg vezette osztrák és a Charles-François Dumouriez tábornok irányította francia erők között. Ez az ütközet a flamand hadjárat része volt a francia forradalmi háborúk történetében.

Neerwindeni csata
Johann Nepomuk Geiger festménye a csatáról (1850)
Johann Nepomuk Geiger festménye a csatáról (1850)
Konfliktuselső koalíciós háború
Időpont1793. március 18.
HelyszínNeerwinden, Osztrák-Németalföld (ma: Belgium)
Eredménycsászári győzelem
Szemben álló felek
 Franciaország Habsburg Birodalom
Parancsnokok

 Charles-François Dumouriez

 Frigyes Józsiás, Coburg hercege
Szemben álló erők
45 000 fő39 000 fő
Veszteségek
4000 fő2000 fő
Térkép
Neerwindeni csata (Belgium)
Neerwindeni csata
Neerwindeni csata
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 46′ 00″, k. h. 5° 03′ 00″50.766700°N 5.050000°EKoordináták: é. sz. 50° 46′ 00″, k. h. 5° 03′ 00″50.766700°N 5.050000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Neerwindeni csata témájú médiaállományokat.

A csata Dumouriez azon kísérletének végét jelentette, hogy az ország határain kívül próbálja elejét venni a szövetségesek inváziójának Franciaország ellen. Az osztrákok Coburg hercege vezetésével Maastrichtból Brüsszel irányába nyomultak előre. Soraikban volt két magyar gyalogos- és egy huszárezred is.[1] A francia hadsereg harcedzettebb részei Tienen (fr: Tirlemont) városánál gyülekeztek 1793. március 15-én, és NeerwindenNeerlanden között építették ki állásaikat.

Március 18-án kisebb előzetes csatározások után, Coburg hercege csökkentette a távolságot a két sereg között és újrarendezte seregét, és kiterjesztette Racour és Dormael közé a támadás irányát, így visszaverte a Tienenből érkező franciákat. Dumouriez tábornok ezt követően kénytelen volt felvenni a harcot párhuzamosan minden fronton. Bár a falvakban a francia katonák lelkesedésükkel igyekeztek kiegyenlíteni az elégtelen kiképzést és a fegyelmezetlenséget, a nyílt terepen vívott harcokban érvényesült a harcedzett osztrák reguláris seregek ereje. Ilyen körülmények között az esély egy második Jemappes-hoz hasonló győzelemre kicsi volt, a támadás azzal fenyegetett, hogy francia forradalmi hadsereg szinte teljesen összeomlik.

A tapasztalatok azt mutatták meg, hogy a 18. századi tömeghadseregek ütközeteiben a katonák rossz képzettsége nem pótolható pusztán lelkesedésükkel. Azok a harci módszerek, amelyekkel majd az ilyen csapatok is győzelmet érhetnek el (az ún. „sans-culotte-csatákban”), csak később alakultak ki. Dumouriez tábornokot a szövetséges haderők később visszaszorították Észak-Franciaországba.

  1. A neerwindeni csata (1793). [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 10.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Neerwinden (1793) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.