Neobatrachus wilsmorei

kétéltűfaj

A Neobatrachus wilsmorei a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Neobatrachus nembe tartozó faj.

Neobatrachus wilsmorei
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Neobatrachus
Faj: N. wilsmorei
Tudományos név
Neobatrachus wilsmorei
(Parker, 1940)
Szinonimák
  • Heleioporus wilsmorei Parker, 1940
  • Neobatrachus wilsmorei — Littlejohn & Main, 1960
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Neobatrachus wilsmorei témájú rendszertani információt.

Előfordulása szerkesztés

Ausztrália endemikus faja. Az ország Nyugat-Ausztrália szövetségi államában honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 436 900 km².[1]

Nevének eredete szerkesztés

A faj nevét Norman Thomas Mortimer Wilsmore (1868-1940) ausztrál vegyészprofesszor tiszteletére kapta.[2]

Megjelenése szerkesztés

Közepesnél nagyobb termetű békafaj, testhossza elérheti a 6,5 cm-t.[3] Háta sötétbarna, rajta több élénksárga hosszantí csíkkal. Oldalán cikkcakkos élénksárga mintázat található, szemét sárga gyűrű övezi. Hasa fehér. Pupillája függőleges elhelyezkedésű, írisze aranyos-ezüstös színű. Mellső lábain nincs úszóhártya, hátsó lábfejein háromnegyedükig úszóhártya található. Ujjainak végén nincsenek korongok. Lábfejeinek alsó felén fekete szélű metatarzális gumó helyezkedik el, ez az ásó alakú kinövés segíti az ásásban.[3]

Életmódja szerkesztés

A párzás heves esőzések után, novembertől február végéig tart.[3] Petéit laza csomókban rakja le időszakos pocsolyákba, talajmélyedésekbe, a petecsomók a víz fenekére süllyednek. Az ebihalak hossza elérheti a 9 cm-t,[3] színük fakó arany, vagy csaknem teljesen fehér. Teljes kifejlődésük másfél-három hónapig tart.[3]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén, Nyugat-Ausztráliában számos védett terület található.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. AmphibiaWeb
  2. Beolens, Watkins & Grayson, 2013 : The Eponym Dictionary of Amphibians. Pelagic Publishing Ltd, 1-262. old.
  3. a b c d e FrogID, Western Australian Museum
  4. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 4.)

Források szerkesztés