Niklaus Wirth
Niklaus Wirth (teljes nevénː Niklaus Emil Wirth, Winterthur, Svájc, 1934. február 15.) svájci professzor, egyetemi tanár, mérnök, matematikus, informatikus, a számítástudomány, azon belül a strukturált és az objektumorientált programozás egyik svájci úttörője, több magas szintű programozási nyelv kidolgozója.
| Niklaus Wirth | |
 | |
| 1969-ben | |
| Született |
1934. február 15. (87 éves) Winterthur, Svájc |
| Állampolgársága | svájci |
| Nemzetisége | svájci |
| Foglalkozása |
mérnök, matematikus, informatikus |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 | |
| Niklaus Wirth aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Niklaus Wirth témájú médiaállományokat. | |
A szakértők többségének véleménye szerint a tíz legfontosabb kutató egyike a számítástudomány eddigi történetében.
Munkásságával párhuzamosan jelentős és sikeres erőfeszítéseket tett a számítástudomány, számítógép tudomány egyenrangú tudományként való elismertetése érdekében.
Élete, munkásságaSzerkesztés
A svájci Winterthurban született 1934. február 15-én Walter Wirth és Hedwig Keller fiaként.
1959-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán (ETH Zürich, azaz Eidgenössische Technische Hochschule Zürich).
1960-ban a kanadai Laval Egyetemen szerzett oklevelet, majd Ford-ösztöndíjasként doktorátust 1963-ban a kaliforniai Berkeley Egyetemen (University of California, Berkeley).
1963-tól 1967-ig adjunktus volt a Stanford Egyetemen majd a Zürichi Egyetemen.
1968-ban már professzorként tért vissza a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolára, ahol 1999-ig, nyugállományba vonulásáig számítástudományt oktatott és kutatásokat folytatott.
Kutatásai ebben az időszakban olyan programozási nyelvek megalkotására irányult, amelyeknek nyelvi felépítése mintegy automatikusan kikényszerítik a szigorú típusosságot és a strukturált programozási technika alkalmazását a lehetséges programozási hibák lehető legminimálisabbra csökkentése érdekében.
Az első nyelv, amelyet kifejlesztett (Helmut Weberrel), az Euler volt. Az általa később megtervezett nyelvek alapjait vetette meg.
1968-ban kezdték el munkatársaival a Pascal programozási nyelv fejlesztését, és 1970-ben készült el a fordítóprogram első működőképes változata.
Ezt követően érdeklődése a csoportmunkát segítő, moduláris programozási nyelv megalkotása felé fordult. 1975-ben készült el a Modula, amely azonban nem terjedt el, és inkább kísérletinek tekinthető.
1976-1977, valamint 1984-1985 között a Xerox Palo Altó-i Kutató Központjában (PARC – Palo Alto Research Center) végzett kutatásokat. Itteni tapasztalatai alapján fordult a személyi számítógépek fejlesztése felé. 1977-1981 között fejlesztették ki a Lilith személyi számítógépet.
1979-ben készült el a Modula-2. Ez lett a Lilith operációs rendszeréhez mellékelt fordítóprogram.
Ő tervezte továbbá 1986-ban a Ceres számítógépet.
Ezt követően az objektumorientált programozási technika és nyelvi támogatása irányában végzett kutatásokat. 1988-ban készült el az Oberon nyelv.
MűveiSzerkesztés
- Algoritmusok + Adatstruktúrák = Programok (Algorithms + Data Structures = Programs), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982, ISBN 9631038580, fordította: Lehel Jenő
- Programming in Modula-2, 1982
- Kathleen Jensen – Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv – Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 9631077357
- Project Oberon, 1992
- Compiler construction, 1996
MagyarulSzerkesztés
- Algoritmusok+adatstruktúrák=programok; ford. Lehel Jenő; Műszaki, Bp., 1982
- Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása; ford. Mikolás Zoltán; Műszaki, Bp., 1982
- Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása az ISO Pascal szabvány szerint; 2. bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1988
Díjak, elismerésekSzerkesztés
- 1983 – IEEE Emanuel R. Piore Díj
- 1984 – ACM Turing-díj
- 1988 – IEEE Computer Society, Computer Pioneer Díj
- 1989 – IBM Europe Science and Technology Prize 1988
- 1989 – Marcel Benoist Díj
- 1992 – A Svájci Mérnöki Akadémia (Swiss Academy of Engineering) tagja
- 1994 – Foreign Associate, US Academy of Engieering
- 1996 – Pour le Merite rend (Orden Pour le Merite)
- 1999 – SIGSOFT, Outstanding Research Award in Software Engineering
- 1999 – Leonardo da Vinci Medal. Societe Europeenne pour la Formation des Ingenieurs (SEFI)
- 2002 – Eduard-Rhein Technology-Prize, München
- 2004 – Fellow of the Computer History Museum
- 2007 – SIGPLAN Programming Languages Achievement Díj
Díszdoktori címeiSzerkesztés
- 1978 – York-i Egyetem (University of York, Nagy Britannia)
- 1978 – Ecole Polytechnique Federale, Lausanne, Svájc
- 1987 – Laval Egyetem (Laval University), Quebec, Kanada
- 1993 – Linz-i Johannes Kepler Egyetem (Johannes Kepler Universitaet Linz, Ausztria)
- 1996 – Novoszibirszki Egyetem (University of Novosibirsk), Oroszország
- 1997 – The Open University, Nagy Britannia
- 1998 – Pretoriai Egyetem (University of Pretoria), Dél-Afrikai Köztársaság
- 1999 – Masaryk Egyetem (Masaryk University), Brno, Csehország
DokumentumfilmekSzerkesztés
- Niklaus Wirth on Teaching Computer Science, az ieeeComputerSociety csatornáján, Niklaus Wirth és Charles Severance (Computer Magazine) beszélgetése. Eredeti címː Niklaus Wirthː The Art of Teaching Computer Science (angolul)
- Reviving a computer system of 25 years ago – Wirth, 2014, Niklaus Wirth előadása az ETH-n (angolul)
ForrásokSzerkesztés
MegjegyzésekSzerkesztés
- ↑ https://amturing.acm.org/award_winners/wirth_1025774.cfm
- ↑ https://awards.acm.org/award_winners/wirth_1025774#140
- ↑ Liste complète des récipiendaires de 1864 à aujourd'hui. Université Laval
- ↑ https://awards.acm.org/award_winners/wirth_1025774#158
- ↑ https://www.muni.cz/o-univerzite/vyznamenani/cestne-doktoraty-udelene-mu?page=4
