Nocebo
A nocebo fogalmát olyan jelenségekre használják, ahol a placebo hatása károsító.[1]
A szó eredete a latin nocere ige jövő ideje: "ártani fogok",[2] tehát nem az angol "no" és a "placebo" kifejezések összevonásából alakult ki.[3] A hippokratészi eskü eredeti szövegében is olvasható a latin "noceo" (én ártok) ige, mely a placebóval való rokonsága miatt később alakult "nocebo"-vá.[4]
A nocebo jelenség ellentétes irányú placebo: „ha a hit meggyógyíthat, akkor beteggé is tehet”. Carole Butler és Andrew Steptoe 1986-os kísérletében asztmás betegek attól függően eltérően reagáltak egy placebót tartalmazó aeroszolos kezelésre, hogy az a betegtájékoztatón hörgőtágítóként vagy hörgőszűkítőként volt feltüntetve.[3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Túry Ferenc. „Pszichoszomatikus zavarok áttekintése - Placebohatás” (.ppt), Kiadó: Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet. [2009. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 13.)
- ↑ Picard, 1989
- ↑ a b Komsa Ildikó: A placebo hatás szerepe a gyógyításban (Egészségfejlesztés szöveggyűjtemény, 2006/07. tanév egészségpszichológiai tételek)
- ↑ Cziboly Á. - Bárdos Gy.: A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése (Magyar Pszichológiai Szemle, 2003. 58. évf. 3. sz. p.381-416)
Források szerkesztés
- Mérő László: A hit gyógyító ereje (Magyar Narancs, 2008. augusztus 14.)
- Cziboly Á. - Bárdos Gy.: A lélek szerepe a táplálékallergiás reakciókban: táplálékaverzió, placébó és nocebo (Új Diéta, 2004/4. p.12-15)