Nokia-dallam

mobiltelefon csengőhang
Nem tudod lejátszani a fájlt?

A Nokia-dallam (a korábbi mobiltelefonokon Grande Valse ) mobiltelefonos csengőhang, melynek eredete Francisco Tárrega spanyol gitáros és zeneszerző 1902-ben írt, Gran Vals című gitárdarabjához vezethető vissza.[1][2] Az eredeti műben az utolsó hang nem egy 'A', hanem 'E' üveghang.

1992-ben a Nokia ügyvezető alelnöke, Anssi Vanjoki ötletként elvitte a Gran Vals-ot Lauri Kivinenhez (ma a vállalati ügyek vezetője), és együtt kiválasztották a később Nokia tune-nek elnevezett részletet.[3]

A részlet, amelyet a Nokia saját hangvédjegyének tart,[4] volt az első ténylegesen beazonosítható csengőhang mobiltelefonon.[5]

A dal hozzávetőlegesen 1,8 milliárdszor hallható naponta világszerte, ami kb. 20 000 csengést jelent másodpercenként.[6]

A Super Furry Animals walesi együttes Wherever I lay my phone (that's my home) című dala arról szól, hogy a mobiltelefonokon hallható hang nagyon hasonlít a Nokia tune-hoz.

Khalil Fong (hongkongi énekes és a Nokia szóvivője a kínai területeken) Coconut Shell (kínaiul: 椰壳) című szerzeményében egy erhu nevű, kínai kéthúros vonós hangszeren játssza le a Nokia csengőhangját.

A Nokia-dallamot később is használták a Lumia telefoncsaládnál, modernebb kivitelben.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Francisco Tárrega - Grand Vals a You Tube-on
  2. Tony Skinner, Raymond Burley. Classical Guitar Playing: Grade Seven (LCM). Registry Publications Ltd, 10. o. (2002). ISBN 189846667X 
  3. Juutilainen, Esa-Markku and Kukkula, Tapio. Lukion Musa 1. WSOY, 41. o. (2007). ISBN 9789510307564 
  4. A cég védjegyoldala. [2009. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  5. Ryzik, Melena Z.: The Nokia Fugue in G Major. The New York Times, 2005. július 10. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  6. How sound affects us – interjú Julian Treasure-rel a Radio New Zealand National Nine to Noon műsorában, 2010. január 27.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nokia tune című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.