Nyár-fagomba

gombafaj

A nyár-fagomba (Lentinus tigrinus) a likacsosgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos fák korhadó törzsén élő, ehető gombafaj. Egyéb elnevezései: közönséges nyárfa-gomba, nyárfa dücskőgomba, pikkelyes fagomba.

Nyár-fagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Polyporaceae
Nemzetség: Lentinus
Tudományos név
Lentinus tigrinus
(Bull.) Fr.
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyár-fagomba témájú médiaállományokat és Nyár-fagomba témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A nyár-fagomba kalapja 3-8 (12) cm széles, alakja fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe bemélyed, végül tölcsér formájú lesz. Széle eleinte begöngyölt. Alapszíne fehéres, amelyen sötétbarna, feketés színű pikkelyek találhatók, főleg a közepén.

Húsa vékony, fiatalon puha; idősebben szívóssá, bőrszerűvé válik. Színe fehéres, sérülésre kissé sárgulhat. Íze és szaga nem jellegzetes.

Sűrűn álló, keskeny lemezei lefutók. Színük fiatalon fehér, később sárgás, okkeres árnyalatú. Élük idővel kissé fűrészes lesz.

Tönkje 2-5 (10) cm magas és 0,3-1 cm vastag. A kalaphoz középen vagy némileg oldalt csatlakozik. Hamar eltűnő gallérja van. Alapszíne fehéres, rajta feketés-barnás színű szálas pikkelyekkel.

Spórapora fehér. Spórája ellipszis alakú, sima, mérete 5–7 x 2–3,5 µm.

Hasonló fajok

szerkesztés

Mérgező gombákkal nem téveszthető össze.

A nyár-fagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
vagy benyomott
 
lefutók
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Lombos fák korhadó törzsén, tönkjén (főleg fűzfán és nyárfán) él, de megmunkált korhadó fán is előfordulhat. Áprilistól novemberig terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés