Nyestbőradó

a római korban és a középkorban szedett adófajta
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 27.

A nyestbőradó (latinul: marturina vagy mardurina, horvátul: kunovina, hívták továbbá a bán zsolozsmájának vagy bansul moranak is) a római korban és a középkorban szedett adófajta. A római uralom alatt Pannónia provinciában nyestbőrben kellett az adókat fizetni. Később a horvát nemzeti dinasztia, majd az Árpádok és vegyesházi királyok korában egész Horvátországban és Szlavoniában is kellett nyestadót fizetni: eredetileg természetben, majd Kálmán reformja után pénzben. Kezdetben mindenkire kivetették, majd a helyi nemességet az 1351. évi törvény mentesítette a megfizetése alól (helyette a kamaranyereséget tartoztak leróni). A 12. század végétől kezdődően a királyok részben vagy egészben átengedték a helyi birtokosoknak népeik nyestbőr adóját, ami így földesúri adónemmé vált.

Külső hivatkozások

szerkesztés