Nyolcosztatú virágállatok

A nyolcosztatú virágállatok (Alcyonaria, régebben Octocorallia) a csalánozók (Cnidaria) törzsébe sorolt virágállatok (korallok, Anthozoa) osztályának egyik alosztálya mintegy kétezerötszáz leírt fajjal (ez a virágállatok fajainak közelítőleg egyharmada).

Infobox info icon.svg
Nyolcosztatú virágállatok
Hicksonella sp.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata)
Törzs: Csalánozók (Cnidaria)
Osztály: Virágállatok (Anthozoa)
Alosztály: Alcyonaria (Octocorallia)
E. Haeckel, 1866
Rendek

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyolcosztatú virágállatok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyolcosztatú virágállatok témájú kategóriát.

A Gorgoniidae családba tartozó korall a Vörös-tengerben

A virágállat név arra utal, hogy ezek a helytülő (szesszilis) állatok gyakran élénk színűek, és a szájnyílásukat körülvevő tapogatókoszorú virágszirmokra emlékeztet.

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

Valamennyi fajuk tengeri; jellemzően melegtengeri. Gyakoriságuk a trópusoktól a sarkkörök felé közeledve csökken. Brakkvizekben még előfordulnak, de édesvízbe egyetlen fajuk se települt át.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

A legtöbb faj közös jellemzője, hogy az űrbelüket nyolc válaszfal (szeptum) tagolja. Ugyancsak nyolc tapogatójuk van, és ezek mindig cimpások.

Nagy ivarsejteik feltűnően kiállnak a válaszfalak síkjából, és nyeles fürtökként csüngenek a gasztrális üregbe.

A vázképző fajok vázukat egészen sajátos módon alakítják ki: a külső hámréteg (ektoderma) sejtjei beszivárognak az ektoderma és az entoderma közét kitöltő mezogloeába, és ott a szaruhoz hasonló anyagot vagy meszet választanak ki. A mész 0,01–10 mm hosszú tűk (szkleritek) formájában kristályosodik. Ezek vagy szabadon állnak a mezogloeában, vagy összenőnek egymással, és így összefüggő, szilárd struktúrát hoznak létre. A szilárd vázú fajok a korallszirtek felépítésében is részt vesznek.

Egyes taxonjaikat talpkorong rögzíti az aljzathoz, mások belefúródva stabilizálják helyzetüket. Csalánszerveik kicsinyek, az emberre teljesen ártalmatlanok, ezért nyugodtan megfoghatók, kézbe vehetők.

Életmódjuk, élőhelyükSzerkesztés

A fajok elsöprő többsége helytülő-szűrögető életet él. Szinte mindig telepesek, a legnagyobb telepek akár 3 m magasak is lehetnek. Formájuk igen változatos: lehetnek húsos-lebenyes jellegű képződmények, ág-, illetve tollszerű alakzatok vagy legyezőszerűek. A telepekben az egyes egyedek űrbelei összeköttetésben állnak egymással.

Rendszertani felosztásukSzerkesztés

Rendszertani felosztásuk nem egyértelmű. Az általunk megadott rend nagyjából a WoRMS rendszerének 2016. szeptember 18-i állapotát követi. Eszerint az alosztályt három rendre tagolják:

  • szarukorallok (Alcyonacea) rend 6 alrenddel, 3 alrendbe nem sorolt családdal és egy besorolatlan nemmel,
  • Helioporacea rend 2 családdal,
  • tengeritollak (Pennatulacea) rend 2 alrenddel, valamint 5 recens és egy kihalt, alrendbe nem sorolt családdal.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés