Nyom (kriminalisztika)

A nyom a bűncselekmény elkövetésének folyamatában a nyomképző tulajdonságainak a vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése.

Nyomképző tárgynak nevezzük azt, amely az elkövetés helyszínén visszatükröződik; a nyomhordozó tárgy pedig az, amely az elkövetés helyszínén visszatükröz.

Nyomok osztályozása

Nyomképződés szerint

• kéz-, láb-, homlok-, orr-, áll-, ajak-, köröm-, fognyom
• fedett- és fedetlen testrészek nyomai
• eszköz, gép, közlekedési eszköz nyomai
• egyéb nyomok

Nyomok keletkezésében jelentkező hatások szerint

• mechanikus (ütés, szúrás, vágás)
• termikus (hőhatás)
• vegyi
• fotokémiai
• statikus
• dinamikus
• vegyes
• összetett hatásnak kitett

A nyomhordozó szerint

• térfogati nyom
• domborzati nyom
• háromdimenziós nyom
• felületi nyom
• kétdimenziós nyom.

Nyomrögzítő eljárások

• leírása
• rögzítése fényképezéssel
• eredetben való rögzítés
• fóliapapíron rögzítés
• rajz, vagy megmintázás (fantomkép).

Nyomrögzítés szabályai

• minden észlelt nyomot rögzíteni kell
• mindig többfajta nyomrögzítő eljárást kell alkalmazni (először azt az eljárást kell alkalmazni, amely nem okozza a nyom elváltozásását)
• a nyomba tilos nyomképző tárgyat beleilleszteni
• a nyomot mindig eredetben kell rögzíteni
• a nyom felkutatását mindig a helyszíni szemle során kell végrehajtani
• a helyszíni szemle során mérethelyes vázlatot, vagy kisméretarányi térképet kell használni, a nyomokat ezen kell bejelölni

Levonható következtetések

• az elkövetés módja: Megállapítható, hogy mit vittek el a helyszínről, a nyomokat eltüntették -e, más helyszínt állítottak -e be, mint az eredeti helyszín volt. Leírhatóak az uralkodó időjárási viszonyok, hogy milyen és mennyi nyom található, a nyomok elhelyezkedése, hogy nyomkövetésre alkalmas-e a nyom (forró nyom), milyen a behatolás, érkezés, távozás útvonala.
• az elkövető személye: Az elkövető mozgása a helyszínen, mihez ért hozzá, mit fogott meg, ismerős volt-e a helyszínen, mennyi ideig tartózkodott ott, mikor követték el a bűncselekményt, hány személy volt, volt-e munkamegosztás, az elkövető neme, kora, fizikuma, jobb-, vagy balkezessége, egészségügyi állapota, szakismerete.

Ujjnyom azonosítás tételei

• az emberi bőr fodorszálainak rajzolata változatlan marad
• az emberi bőr fodorszálainak rajzolata egyedi és nem ismétlődő
• a bőrfodorszálak sajátosságai osztályba sorolhatók
• a bőrfodorszálak rajzolata leképezhető

Ujjlenyomat láthatóvá tétele

Alkalmazható eszközök: előhívóporok, helyszíni jódgőzölő berendezés, polaroid ujjnyom-fényképezőgép, poliészter füstölőrúd, argentorátorpor, grafitpor, gázkorom, keményítő+jód, ólomoxid, cinkoxid, rézoxid, vasoxid, ezüst-nitrát, ninhidrines, ozmium-tetroxid.

Kapcsolódó szócikkek

Lásd még: daktiloszkópia

Lábnyomcsapás

A lábnyomcsapás értékelése során fontos információk tudhatók meg az elkövetőről, az elkövetés módjáról.

• megállapítható adatok: a lábnyomcsapás irányvonala, talptengely, járásvonal, lépéshossz, lépés szélessége
• levonható következtetések: testi fogyatékosság (sántítás), az okozó neme, súlya, az okozó cipelt-e valamit, személy gyorsasága, elkövetők száma, helyszín megközelítésének iránya

Gumiabroncs-nyom

A nyom értékelésénél megállapítható:

• első és a hátsó kerék fesztávolsága
• egy tengelyen lévő kerekek nyomközépvonalainak távolsága
• kerekek száma
• tengelytávolság
• gépjármű fajtája, típusa
• gépjármű állapota, a menetirány
• logikai úton következtetni lehet a cselekmény lezajlására
• esetlegesen előforduló egyedi azonosítási pontok ( sérülés a gumiköpenyen )