Nyugati hosszúcsőrű hangyászsün

A nyugati hosszúcsőrű hangyászsün (Zaglossus bruijni), vagy egyszerűen hosszúcsőrű hangyászsün, a kloákások (Monotremata) rendjébe és a hangyászsünfélék (Tachyglossidae) családjába tartozó Zaglossus nem egy faja.

Nyugati hosszúcsőrű hangyászsün
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Kloákások (Monotremata) Család: Hangyászsünfélék (Tachyglossidae) Nem: Zaglossus Faj: Z. bruijni
Tudományos név
Zaglossus bruijni Peters & Doria, 1876
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nyugati hosszúcsőrű hangyászsün témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati hosszúcsőrű hangyászsün témájú kategóriát.

Előfordulása

Indonézia Új-Guinea szigetéhez tartozó területének nyugati részén él. 1300 - 4000 méteres magasságaiban fordul elő. Fosszilis leletei előkerültek Ausztráliából is, ahonnan feltehetően az éghajlat fokozatos felmelegedés miatt pusztult ki.

Megjelenés

Testhossza átlagosan 45-77,5 centiméter, súlya 5-16,5 kilogramm. Gyakolatilag nincs farka.

Életmódja

A rövidcsőrű hangyászsünnel ellentétben elsősorban talajlakó férgekkel táplálkozik. A faj fő zsákmányállata az új-guineai földigiliszta.

Szaporodása

Tojásokat rak, de az utódait anyatejjel táplálja. Hasán erszény található, amiben egy ideig a tojásait, aztán az utódait tartja, amíg ki nem nő azok tüskéje.

Ellenségei

Ragadozók ellen úgy védekezik, hogy függőlegesen (mind a négy lábával) beássa magát a földbe. Képes egy perc alatt eltűnni úgy, hogy csak a tüskéi látszanak ki.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. január 12.)
• Angol nyelvű fajleírás