Az Ocypus a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a holyvafélék (Staphylinidae) családjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Ocypus
Bűzös holyva (Ocypus olens)
Bűzös holyva (Ocypus olens)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Staphyliniformia
Öregcsalád: Holyvaszerűek (Staphylinoidea)
Család: Holyvafélék (Staphylinidae)
Alcsalád: Igaziholyvaformák (Staphylininae)
Nemzetség: Staphylinini
Alnemzetség: Staphylinina
Nem: Ocypus
Samouelle, 1819
Szinonimák
  • Goerius
  • Isopterum
  • Xanthocypus
Alnemek
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ocypus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ocypus témájú kategóriát.

JellemzőikSzerkesztés

 
Ocypus curtipennis

Közepes és nagy méretű (12–32 mm) bogarak. Fejük és előtoruk fekete, sokszor fémes kék ill. bronz fénnyel; finoman szőrözött. Fejük lekerekített négyszögletes. Szemeik nagyok, sokszor a halántéknál is hosszabbak, csápjuk fonalas. Előtoruk elülső szöglete lekerekített derékszögű. Szárnyfedőjük fekete vagy barna színezetű, de sohasem vörös. Potrohuk többnyire párhuzamos szélű; eltérő színezetű szőrfoltok nem találhatóak rajta. Valamennyi lábfejük 5 ízű.

ÉletmódjukSzerkesztés

Az Ocypus-fajok döntő része fás, erdős területeken él. Valamennyi fajuk talajon mozgó, aktív éjszakai ragadozó.

 
Egy Ocypus-faj riasztó testtartásban

Válogatás nélkül elfogyasztanak minden, testméretüknek megfelelő prédát - csigákat, férgeket, rovarlárvákat. Alkalomadtán erjedő gyümölcsön, dögön is előfordulnak. Egyes fajaik jól alkalmazkodtak az városias környezethez, ezek jelenléte kiskertekben hasznosnak tekinthető.

A nappalt kövek, fakéreg alatt töltik.

Zavarás esetén potrohvégüket magasba emelve riasztó testtartás vesznek fel, miközben bűzmirigyükből riasztó hatású feromonokat bocsátanak ki.

Lárvájuk szintén éjszakai életmódú ragadozó, avarban, kövek alatt bújik meg.

Magyarországon előforduló fajokSzerkesztés

A nagy fajszámú nemet alnemekre osszák, amelyek közt az ajaktapogatók utolsó ízének alakja, a rágók formája és a potroh hátlemezeinek szőrözöttsége alapján lehet különbséget tenni.

  • Goerius (Stephens) alnem
  • Pseudocypus (Mulsant & Rey) alnem
    • Bronzos holyva (Ocypus aeneocephalus) (De Geer, 1774)
    • Vörösszárnyú holyva (Ocypus fulvipennis) (Erichson, 1840)
    • Fémeshátú holyva (Ocypus fuscatus) (Gravenhorst, 1802)
    • Egérszínű holyva (Ocypus mus) (Brullé, 1832)
    • Szurtos holyva (Ocypus picipennis) (Fabricius, 1793)
  • Ocypus s.str. (Stephens) alnem

Korábbi rendszerek és határozókönyvek idesorolták a Tasgius (Stephens, 1829) alnemet, melyet ma már önálló génusznak tekintenek.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés