Oldham-kapcsoló

Az Oldham-kapcsoló egy tengelykapcsoló, mellyel két párhuzamos tengely köthető össze, ha kisméretű sugárirányú eltérésük van. A kapcsoló három tárcsából áll, egyik a hajtó tengelyre a másik a hajtott tengelyre van szerelve, a középső tárcsa egy-egy egymásra merőleges retesszel vagy saját anyagából kialakított bordával illeszkedik a másik két tárcsa hornyába. A hajtó tengely körbeforgatásakor a középső tárcsa bordája elcsúszik a megfelelő horonyban és így egyenlíti ki a két tengely egytengelyűségi hibáját.

Oldham-kapcsoló animációja

A kapcsolón átvitt nyomaték a tárcsa bordáinak és a két szélső tárcsa hornyainak súrlódása miatt erősen koptatja az alkatrészeket, emiatt megfelelő anyagpárosítást kell használni és a felületeket kenni kell.

A középső tárcsa nemcsak a tengelyek szögsebességével azonos szögsebességgel forog, hanem kétszeres szögsebességgel bolygó mozgást is végez egy olyan geometriai tengely körül, mely a két forgórész tengelye között félúton helyezkedik el és velük párhuzamos. A bolygó mozgás miatt a két tengely végét a középső tárcsára ható centrifugális erő is terheli. Ennek az $F_{c}\,$ erőnek a nagysága, ha a két tengely távolsága $e\,$:

$F_{c}={\frac {e}{2}}(2\omega )^{2}\,$

Gyorsforgású tengelyek esetén törekszenek arra, hogy a középső tárcsa mérete és anyagának sűrűsége a lehető legkisebb legyen a járulékos dinamikus erők csökkentése céljából.

Ez a tengelykapcsoló sokkal kisebb helyet foglal el, mint a hasonló feladatra használható kardántengely vagy Hardy-tárcsa.

A tengelykapcsoló John Oldham ír mérnök találmánya, aki 1820-ban alkalmazta először egy kerekes gőzhajó tervezésekor.

Oldham-kapcsoló a Losmandy G11 német csillagászati távcső mozgató szerkezeténél.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Oldham-kapcsoló témájú médiaállományokat.

• Oldham-kapcsoló Flash animációja
• Tengelykapcsolók
• Oldham életrajza a Cornell Universityn

Források

• Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 3. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.