Opciós utalvány (warrant)

Opciós utalványokat (warrant-okat) általában vállalatok bocsátanak ki. Abban tér el a szokványos opcióktól, hogy lehívásának fedezetéül a vállalatnak új részvényeket kell kibocsátania, mellyel a forgalomban lévő részvények száma, így a közkézhányad is megnő. A warrant bevételt eredményez a vállalatnak amikor azt tulajdonosa kifizeti a (az opciós megállapodásban rögzített) kötési árat. Az előbbi különbségek miatt az értéke különbözik egy azonos feltételekkel rendelkező vételi opció értékétől.

Jellege szerkesztés

Opciós utalványok lehetnek amerikai illetve európai eredetűek. Az amerikai warrantot a lejárat napjáig bármikor le lehet hívni, míg az európait csak a lejárat napján.

Típusai szerkesztés

A warrantoknak két típusa van; vételi (call) illetve eladási (put).

Fajtái szerkesztés

  • Eladási: Olyan pénzügyi elszámolási opciós utalvány, amely a mögöttes befektetési eszköznek (derivatívának) a warrant kibocsátója részére előre megadott árfolyamon történő értékesítésre vonatkozó jogosultságot jelenít meg.
  • Fedezetlen: Olyan opciós utalvány, ahol a warrant kibocsátója azonos a mögöttes befektetési eszköz jogosultjával.
  • Fedezett: Olyan opciós utalvány, ahol a warrant kobocsátója nem azonos a mögöttes befektetési eszköz jogosultjával.
  • Vételi: Olyan pénzügyi elszámolású warrant, amely a mögöttes befektetési eszköznek a warrant kibocsátójától előre megadott árfolyamon történő megvásárlásra vonatkozó jogosultságot testesít meg.

Források szerkesztés

  • Czékus Mihály: Tőzsdelexikon
  • Brealy-Myers: Modern Vállalati pénzügyek