Oregoni Egyetem Jogi Intézet
Az Oregoni Egyetem Jogi Intézete az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának egyetlen közfinanszírozásból működő jogi felsőoktatási intézménye. Székhelye a Knight Jogi Központban van.
| Oregoni Egyetem Jogi Intézet (University of Oregon School of Law) | |
 | |
| Knight Jogi Központ | |
| Alapítva | 1884 |
| Hely | Amerikai Egyesült Államok, Eugene |
| Típus |
|
| Hallgatói létszám | 162[1] |
| Dékán | Marcilynn Burke[2] |
| Tagság | Oregoni Egyetem |
| Elhelyezkedése | |
 Oregoni Egyetem Jogi Intézet
Pozíció Oregon térképén
| |
 é. sz. 44° 02′ 35″, ny. h. 123° 04′ 08″Koordináták: é. sz. 44° 02′ 35″, ny. h. 123° 04′ 08″ | |
 | |
| Az Oregoni Egyetem Jogi Intézet weboldala | |
Története szerkesztés
A Richard R. Thornton által 1884-ben alapított[3] portlandi jogi tanszéken heti háromszor zajlott oktatás. 1906-ban a képzési idő kettőről három évre emelkedett, 1915 áprilisában pedig Eugene-be költöztették; egyes oktatók Portlandben maradtak és megalapították az Északnyugati Jogi Főiskolát (ma a Lewis és Clark Főiskola része).[4] Az intézményt az Amerikai Ügyvédi Kamara 1923-ban akkreditálta; ez volt az első év, hogy a kamara akkreditálhatott.[5]
1931-ben Wayne Morse lett a dékán. Három évvel később megalapították a Főkötő-rendet, majd 1938-ban az intézmény a Fenton épületbe költözött. Az 1939-ben diplomázott Jaszui Minoru jogi útra terelte a japán-amerikaiak második világháború alatti kijárási tilalmát.[6]
1941-ben ideiglenesen Orlando John Hollis lett a dékán, majd 1945-től, Wayne szenátorrá választásától állandó jelleggel töltötte be a pozíciót. A világháború alatt a hallgatók többségét besorozták; 1944-ben senki, 1945-ben pedig 1 fő szerzett diplomát. A háború után minden jelentkező veteránt felvettek; az 1948-ban végzett 26 hallgatóból 25 szolgált a háborúban.[6]
A háború után Kenneth J. O’Connell javaslatait törvénybe foglalták. 1958-ban a Legfelsőbb Bíróság bírója, később főbírája lett.[6]
Az 1960-as években Chapin Clark későbbi dékán környezetjogi tárgyakat oktatott, Jon Jacobson pedig megalapította a vízjogi központot. 1968-ban Eugene Scoles lett a dékán.[6]
1970-ben az intézmény a jogi központba költözött, 1974-ben pedig megalapították a Wayne Morse-ról elnevezett tanszéket. 1977-ben Hans A. Linde oktató a Legfelsőbb Bíróság bírója lett. 1978-ban környezetjogi tanácsadó központ létesült, amely az 1980-as években duplájára nőtt.[6]
1981-ben David B. Frohnmayer Oregon államügyésze lett, 1982-ben pedig először rendezték meg az intézmény közjogi konferenciáját. 1986-ban megalapították a Journal of Environmental Law and Litigation folyóiratot.[7]
A 21. század elején vitarendezési központ alakult, majd 2003-ban a környezetjogi központ új telephelyet nyitott. 2004-ben mikro- és kisvállalkozásokat segítő központ nyílt. 2008-ban átadták a portlandi telephelyet.[6]
Képzések szerkesztés
A vitarendezési központban alap- és mesterképzés is zajlik.[8] A jogi szakírói képzés a U.S. News & World Report 2024-es rangsorában az első helyen szerepelt.[9]
Rangsorok szerkesztés
Az intézmény a U.S. News & World Report 2024-es mesterképzési rangsorában a 78. helyen állt.[10]
Pályakövetés szerkesztés
A 2022-ben végzettek 93,5%-a munkába állt a képzés elvégzését követő tíz hónapon belül.[1]
Tandíjak szerkesztés
A 2023–24-es tanévben az oregoni lakosok éves tandíja 65 380 $, míg a nem oregoni lakosoké 78 100 $.[11]
Folyóiratok szerkesztés
- Journal of Environmental Law and Litigation: 1986-ban indult környezetjogi hallgatói folyóirat[12]
- Oregon Law Review: 1921-ben indult,[13] egy ideig az oregoni ügyvédi kamara folyóirata volt,[14] majd 1967-től a hallgatók szerkesztik[15]
- Oregon Review of International Law: 1999-ben indult hallgatói folyóirat,[16] a nemzetközi joggal foglalkozik
Közjogi konferencia szerkesztés
A Land Air Water (Föld, levegő, víz) csoport által 1983 óta március első hétvégéjén megszervezett Public Interest Environmental Law Conference-en[17] a világ több országának környezetvédelmi aktivistái, tanácsadói és hallgatói is részt vesznek. A konferencia 120 szekcióban 6–10 meghívott felszólalóval zajlik.[18] Átlagosan kétezren vesznek rajta részt.
Az első előadások csütörtök délután kezdődnek, a megnyitó aznap estére esik. A záróbeszédet vasárnap délben tartják.
A konferencián főképp közérdekű nonprofit szervezetek tagjai vesznek részt.
Nevezetes személyek szerkesztés
- Alfred Goodwin, bíró[19]
- Ann Aiken, bíró[20]
- Arthur D. Hay, bíró[21]
- Bert E. Haney, bíró[22]
- David Schuman, bíró[23]
- David V. Brewer, bíró[24]
- Donald P. Hodel, a Reagan-kormány energia- és belügyminisztere[25]
- Earl C. Latourette, bíró[19]
- Edward Fadeley, bíró[26]
- Edwin J. Peterson, bíró[19]
- Ellen Rosenblum, Oregon államügyésze[27]
- Fred Risser, politikus[28]
- Frederick Steiwer, szenátor[29]
- Hardy Myers, Oregon államügyésze[30]
- Harold J. Warner, bíró[19]
- Helen J. Frye, bíró[31]
- Jack Faust, műsorvezető, ügyvéd[32]
- Jaszui Minoru, a japán-amerikaiak jogaiért harcoló aktivista[33]
- Jacob Tanzer, bíró[34]
- John Frohnmayer, a Nemzeti Művészeti Alap igazgatója[35]
- Julius Meier, Oregon kormányzója[36]
- Macuoka Jószuke, Japán külügyminisztere, háborús bűnös[37]
- Malcolm F. Marsh, bíró[38]
- Martha Lee Walters, bíró[19]
- R. William Riggs, bíró[39]
- Raymond F. Rees, vezérőrnagy[40]
- Richard Unis, bíró[41]
- Robert C. Belloni, bíró[42]
- Ron Wyden, szenátor[43]
- Suzanne Bonamici[44]
- Thomas Tongue, bíró[19]
- Wendell Wyatt, képviselő[45]
- William A. Ekwall, bíró, a kongresszus tagja[46]
- William G. East (körzeti bíróság)[47]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b JD Class Profile (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Marcilynn Burke (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Howard M. Corning: Dictionary of Oregon History. (angolul) Portland (Oregon): Binfords & Mort. 1989. 253. o.
- ↑ John B. Horner: Oregon: Her History, Her Great Men, Her Literature. (angolul) Portland (Oregon): The J. K. Gill Co. 1919. 241. o.
- ↑ ABA Accredited Schools by Year (angol nyelven). American Bar Association. [2003. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ a b c d e f Oregon Law at 125. (angolul) Szerk. Credence Sol. Eugene (Oregon): Oregoni Egyetem. 2008. 16–20. o. arch Hozzáférés: 2024. január 24.
- ↑ Michael D. Axline, Forward, 1 J. Envtl. L. & Litig. vii (1986)
- ↑ Appropriate Dispute Resolution Center (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Best Legal Writing Programs (angol nyelven). U.S. News & World Report. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ University of Oregon – Best Law Schools (angol nyelven). U.S. News & World Report. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Law Student Cost of Attendance (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Journal of Environmental Law and Litigation (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 25.)
- ↑ Oregon Law Review (angol nyelven). Hein. [2020. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 25.)
- ↑ University of Oregon – School of Law – Oregon Bar Association; Oregon State Bar: Oregon Law Review (angolul). 1921. ISSN 0196-2043 OCLC 1761423
- ↑ Oregon Law Review (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 25.)
- ↑ Oregon Review of International Law (angol nyelven). Hein. [2020. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 25.)
- ↑ PIELC (angol nyelven). Public Interest Environmental Law Conference. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ 30 Years of PIELC (angol nyelven). Eugene Weekly, 2012. március 1. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ a b c d e f Earliest Authorities in Oregon (angol nyelven). Oregon Blue Book. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Rayna Jackson: Oregon Law honors the Honorable Ann Aiken with Meritorious Award (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Arthur D. Hay Biography (angol nyelven). Oregon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Judge Bert Emory Haney (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Q & A with Oregon Supreme Court Justice David Brewer (angol nyelven). Oregoni Egyetem. [2023. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Earliest Authorities in Oregon (angol nyelven). Oregon Blue Book. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Donald Hodel (1985–1989): Secretary of the Interior (angol nyelven). Miller Center. [2008. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ University of Oregon Giving (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ David Sarasohn: For Oregon politicians, Civil War is an academic issue: 200 wiseguy words (angol nyelven). The Oregonian, 2012. november 23. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Double Duck is longest-serving state lawmaker (angol nyelven). Oregoni Egyetem, 2013. április 4. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Frederick Steiwer papers (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Hardy Myers (angol nyelven). U.S. Department of Justice. [2008. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Frye, Helen J. (Helen Jackson), 1930– (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Jack Faust (angol nyelven). Schwabe, Williamson & Wyatt. [2012. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Jeffrey Schultz: Encyclopedia of Minorities in American Politics. (angolul) Westport (Connecticut): Greenwood Publishing Group. 2000. 351. o. ISBN 978-1-57356-148-8
- ↑ Jeffrey Kovac: Jacob Tanzer (1935–2018) (angol nyelven). The Oregon Encyclopedia. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ John Frohnmayer to discuss ethics and truth in Zoom talk (angol nyelven). Oregoni Egyetem, 2020. április 23. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Governor’s Records Guides (angol nyelven). Oregon Secretary of State. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ JAPAN: So Delicate Situation (angol nyelven). Time, 1941. július 7. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Hon. Malcolm F. Marsh U.S. District Judge, District of Oregon (angol nyelven). Amerikai Ügyvédi Kamara, 2004. július. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ R. William Riggs (2003). „A Proposal for Change” (angol nyelven). Willamette Law Review 39 (4), 1439. o. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Major General Raymond F. Rees (angol nyelven). U.S. National Guard. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Richard Louis Unis (angol nyelven). Legacy.com. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Laura Berg: Robert C. Belloni (1919–1999) (angol nyelven). The Oregon Encyclopedia. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Ron Wyden, U.S. Senator from Oregon (angol nyelven). The Presidential Prayer Team, 2013. november 26. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Bioguide Search (angol nyelven). Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. [2010. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Mark Henkels: Wendell Wyatt (1917–2009) (angol nyelven). The Oregn Encylopedia. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ EKWALL, William Alexander (angol nyelven). Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Oral history interview with William G. East, 1984 November 8–15 (angol nyelven). Orbis Cascade Alliance. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az University of Oregon School of Law című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Hivatalos honlap (angolul)