Orrszarvúmézevő

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 29.

Az orrszarvúmézevő (Philemon corniculatus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.

Orrszarvúmézevő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Mézevőfélék (Meliphagidae)
Alcsalád: Meliphaginae
Nemzetség: Epthianurini
Nem: Philemon
Faj: P. corniculatus
Tudományos név
Philemon corniculatus
(Latham, 1790)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orrszarvúmézevő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orrszarvúmézevő témájú médiaállományokat és Orrszarvúmézevő témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Ausztrália keleti részén, valamint Új-Guinea szigetének déli részén fordul elő.

Száraz erdők, eukaliptuszerdők, bozótos vidékek lakója, de fenyéreken is előfordul.

  • Philemon corniculatus corniculatus
  • Philemon corniculatus monachus

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 35 centiméter. Háta és feje egyszínű szürke, fehér torka, vörös szemei és hosszú farka van, melynek hegye fehér. Jellemző bélyege a csupasz, fekete feje és a nagy csőrén levő fekete szarufüggelék, amelyik egy kicsit emlékeztet az orrszarvúak tülkére. Magyar nevét erről a tulajdonságáról kapta. Hangja hangos, csilingelő kiáltás.

 

Életmódja

szerkesztés

A költési időszakon kívül mintegy 30 egyedből álló csapatokban kóborol. Jórészt a lombkoronaszint felső részében tartózkodik, ahol lármás, harcias viselkedésével tűnik ki. Ha egy csapat rátalál egy virágzó fára, akkor onnan az összes egyéb kisebb testű fajt elűzik. A virágokból kiszívja a nektárt, közben repülő rovarokat is fog, ezen kívül pókokat és egyéb ízeltlábúakat is fogyaszt, melyeket a fák törzsén és ágain fog el. Gyümölcsöt is fogyaszt.

Szaporodása

szerkesztés

Más nagy testű mézevőkhöz hasonlóan harciasan viselkedik más madarakkal, sőt még az emberrel szemben is. Ez különösképpen a költési és a fiókanevelési időszakra igaz.

A költési időszak augusztustól februárig tart. Nagy fészke száraz fűből, apró ágakból és fakéregből készül, az egészet pókháló tatja össze. A fészek belsejét lágy növényi részekkel béleli. Fészkét fák ágaira, többnyire igen magasra építi.

A tojó általában 2-3 tojást rak, amelyeket 14-16 nap alatt költ ki. A két szülő közösen eteti a fiókákat, főleg pókokkal. Sokszor az előző fészekalj fiatal madarai is segítenek az új fiókák felnevelésében. A fiatal madarak 18 napos korukban hagyják el a fészket.

Külső hivatkozások

szerkesztés