A sztomakhion kiindulási elrendezése egy 12×12-es négyzetben

Az osztomakhion (görög betűkkel Ὀστομάχιον) egy tangramhoz hasonló ókori görög játék neve. Arkhimédész egyik görög írása ismertette, ami töredékekben maradt ránk. Az egyik egy arab fordítás, a másik az Arkhimédész palimpszeszt, aminek nyomait egy 10. századi bizánci kézirat alatt találták meg.

Az arab közvetítésből sztomakhion néven ismert szó Ausoniusnál még eredeti alakjában, ostomachion néven szerepel, amire a dán Johann L. Heiberg a töredékek kiadásában is hivatkozott. Etimológiailag vagy csontverseny (ez utalás lenne az elefántcsont alapanyagra), vagy nyakjáték adódik: ὀστέον oszteon csont, μάχη makhé verseny, küzdelem, stomachari mérgelődni, a stomachus gyomor szóból, ami mérgelődést is jelent.

Az Arkhimédész által leírt kirakójáték 14 darabból áll, amelyek egy négyzet feldarabolásából származtathatók. A szerző a négyzet kirakási módjainak számát keresi. Sem a töredékekben, sem máshol nem maradt fenn, hogy ő alkotta-e meg ezt a játékot.

LeírásaSzerkesztés

 
A darabok
 
A kiindulási helyzet
 
Egy másik elrendezés

A játék, amely latinul Loculus Archimedius néven ismert, a kínai tangramhoz hasonló kirakós és türelemjáték. Az alapalakzat 14 három-, négy- és ötszögből áll, amelyek többféleképpen is négyzet alakba rendezhetők.

A játék célja érdekes alakzatok, ismert formák, tárgyak, élőlények kirakása. Például a késő római Ausonius államférfi és író a következőket nevezte meg: sisak, repülő kacsa, torony, oszlop, vaddisznó, ugató kutya, leskelődő vadász, gladiátor. Ketten vagy többen vetélkedtek az alakzatok kirakásában.

Matematikai problémaSzerkesztés

Az Arkhimédész által feltett kérdésre 2003-ban adták meg a választ Reviel Netz és William Noel kezdeményezésére. Négy matematikus egy számítógépes programmal hat hét alatt megadta, hogy 17 152 ilyen elrendezés létezik. Ha a forgatásokkal és a tükrözésekkel egymásba vihető alakzatokat azonosnak tekinthetjük, akkor az elrendezések száma 536.

ForrásokSzerkesztés

  • Johan Ludvig Heiberg: Archimedis opera omnia, Bd. 2. Teubner, Leipzig 1881, S. 420 ff.
  • Charles Mugler: Archimède. Texte établi et traduit, Bd. 3. Les Belles Lettres, Paris, 1971
  • Jutta Väterlein: Roma ludens. Kinder und Erwachsene beim Spiel im antiken Rom. (= Heuremata. Studien zu Literatur, Sprachen und Kultur der Antike. Bd. 5.) Grüner, Amsterdam, 1976
  • Reviel Netz, William Noel: Der Kodex des Archimedes. Das berühmteste Palimpsest der Welt wird entschlüsselt. Beck, München, 2007, ISBN 978-3-406-56336-2.
  • Das Geheimnis des Archimedes-Puzzles. In: DER SPIEGEL (52/2003) vom 20. Dezember 2003.
  • Gina Kolata: In Archimedes' Puzzle, a New Eureka Moment. In: The New York Times vom 14. Dezember 2003

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stomachion című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozásokSzerkesztés