Oxfordi Egyetem
Az Oxfordi Egyetem (angolul University of Oxford vagy csak egyszerűen Oxford) Angliában, Oxfordshire központjában, Oxfordban működő egyetem.[1] Az angol nyelvterületen ez a legrégebbi egyetem, és a bolognai egyetem után a második legrégebbi egyetem, amely ma is működik. A világ egyik vezető felsőoktatási, kutatási helyének tekintik világszerte. A nevet néha személynevek után írva a latin Oxoniensis rövidítéseként Oxon.-nak rövidítik, de hivatalos publikációkban az Oxf rövidítéssel is lehet találkozni.
| Oxfordi Egyetem (University of Oxford) | |
 | |
 | |
 | |
| Alapítva | 12. század |
| Hely | Egyesült Királyság, Oxford |
| Mottó | Dominus Illuminatio Mea „Az Úr az én világosságom” (27. zsoltár) |
| Típus | állami egyetem |
| Tanulólétszám | 19 791 |
| Tagság | Russell Group, Coimbra Group, Europaeum, EUA, LERU |
| Elhelyezkedése | |
 Oxfordi Egyetem
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
| |
 é. sz. 51° 45′ 11″, ny. h. 1° 15′ 19″Koordináták: é. sz. 51° 45′ 11″, ny. h. 1° 15′ 19″ | |
 | |
| Az Oxfordi Egyetem weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oxfordi Egyetem témájú médiaállományokat. | |
Az egyetem felépítése szerkesztés
Az egyetemnek mintegy 130 intézete, kutatóközpontja van, és Cambridge-i Egyetemmel megegyező rendszerben 39 egyeteme és 5 úgynevezett független magán csarnoka (független magán hallja) van.[2] Más egyetem nem épül fel ebben a rendszerben (A Londoni Egyetem "college"-ei nevükkel ellentétben önálló, teljes jogú egyetemek, amelyek egymástól gyakorlatilag teljesen függetlenül működnek.) A turisták népszerű tévedésével szemben az Oxfordi Egyetem college-i nem önálló intézmények. A college-ek jelentős önállósággal bíró intézmények az egyetemen belül, saját vagyonnal, amik BA szinten a diákok elszállásolásáért, étkeztetéséért, szociális életéért, és részben oktatásáért is felelősek, továbbá az egyetemi szabályzattal összhangban, BA szinten maguk választhatják ki hallgatóikat. Az oktatók nagy része is tagja valamelyik college-nek, ez esetükben a nyilvánvaló presztízsen kívül különféle juttatásokat, plusz fizetést jelent. Azonban az összes intézet, tanszék és kutatóközpont az egyetemi maghoz tartozik, és a diplomákat is az egyetem adja ki, azon megjelölve a diák college tagságát, aminek az egyetem befejezését követően az esetleges kapcsolati köröket leszámítva semmi jelentősége sincs.
Kialakulása szerkesztés
Az egyetem gyökerei legalább a 12. század végéig visszavezethetőek, de az alapítás pontos időpontja bizonytalan. 1096-ban már biztosan folyt itt tanítás. Miután II. Henrik megtiltotta 1167-ben az angol hallgatóknak, hogy külföldre járjanak egyetemre, Oxford nagyon gyorsan fejlődött. 1209-ben a város és a diákok/oktatók között kitört viszály miatt az oktatók egy része északkeletre hajózott, és megalapította a Cambridge-i Egyetemet. A két, együtt Oxbridge-ként emlegetett egyetem rivalizálása több évszázados múltra tekint vissza, ugyanakkor nincs még két másik egyetem a világon, amelyek ennyire hasonlóan működnének, és épülnének fel. Mindkét egyetem college rendszerben működik, és az oktatási módszerük is gyakorlatilag megegyező. Ennek lényege, hogy az előadásokon és esetleges szemináriumokon kívül a hallgatóknak van egy un. supervisor-juk, vezető oktatójuk, akivel hetente kettesben átbeszélik a diák erre írt esszéit. A rendszer lényege, hogy rendkívül személyes, és koncentrált tanulást tesz lehetővé. Érdekesség, hogy Oxford és Cambridge diákjai a felmérések szerint heti szinten mintegy 50%-kal több időt szentelnek a tanulmányaiknak, mint az egyéb vezető brit egyetemek diákjai. Azonos évben a diákok nem jelentkezhetnek Oxfordba és Cambridge-be egyaránt, hanem választaniuk kell a két egyetem között, és meg kell jelölniük egy college-t, amelybe felvételizni szeretnének.
Az Oxfordi Egyetem a kutatók által irányított, brit egyetemeket összefogó Russell Group, a vezető európai egyetemeket összefogó Coimbra Group és az Európai Kutató Egyetemek Szövetsége (LERU) tagja, valamint központi szerepet tölt be a Europaeumban. A különféle ranglistákon Oxford mindig benn van a világ 10 legjobb egyeteme között.[3][4] Több mint 100 éve létezik már a Rhodes Scholarship, mely az Egyesült Államokból Oxfordba hívja a legjobban teljesítő hallgatókat, hogy posztgraduális vagy MA szintű képzésben itt folytassák tanulmányaikat.
Ranglisták szerkesztés
A brit egyetemi listákon Oxford és Cambridge váltja egymást az 1-2. helyen. A három legrangosabb világranglistából kettő azonban a Cambridge-i Egyetem elsőbbségét hozza, egy pedig holtversenyt: a 2011-es ARWU listán (ami kizárólag tudományos teljesítményt mér) Oxford a világban a 10., Cambridge az 5., a QS listán Oxford az 5. Cambridge az 1, míg a TIMES világranglistáján mindkét egyetem a 6. helyen található.
Vagyona szerkesztés
Az Oxfordi Egyetem készpénzben és befektetésekben mért vagyona jelenleg 3,3 milliárd font (kb. 1100 milliárd forint), ezzel az Egyesült Királyság és egyben Európa 2. leggazdagabb egyetem a Cambridge-i Egyetem után (melynek vagyona 4,1 milliárd font), a világban pedig a 12. leggazdagabb. Ez a vagyon azonban nem tartalmazza az egyetem által birtokolt földterület, épületek, műkincsek összesen több milliárd fontnyi összegét.
Tradíciók szerkesztés
Az egyetemi és diákélet nagy tradíciókkal rendelkezik. Hivatalos alkalmakkor (pl. vizsgázás), ünnepségekkor vagy leggyakrabban formális vacsorákon a diákok (és oktatók) végzettségüknek megfelelő talárt (fekete köpenyt) hordanak. Minden college-nek megvannak a saját szokásai, csapatai, történelme stb., ugyanakkor igazán jelentős különbségek nincsenek köztük.
Magyar vonatkozások szerkesztés
Az Oxfordi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet Horthy Miklós unokája, Horthy István (Sharif).
Képek szerkesztés
-
A Radcliffe Camera, 1737–1749 között épült. A Bodleian könyvtár köteteinek egy részét tartalmazza -
Az Ashmolean múzeum, a legrégibb múzeum Nagy-Britanniában -
Magdalen College -
A Brasenose College főbejárata -
A St Hugh’s College főbejárata
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Sager, Peter (2005). Oxford and Cambridge: An Uncommon History. p36
- ↑ Colleges and Halls A-Z. University of Oxford. [2011. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 4.)
- ↑ Top 500 World Universities (1-99). ARWU 2007. [2007. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 9.)
- ↑ World University Rankings. The Times Higher Education Supplement (Requires subscription and log-in). [2007. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 9.)