Pánik
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 júniusából) |
A pánik kétségbeesett rémület, amiben a menekülési kényszer felülbírálja a józan észt. A pánik gyakran bekövetkezik katasztrófahelyzetek során, és a hatása alá került személyek saját testi épségüket is veszélyeztethetik. A vészkijáratok tervezésénél és elhelyezésénél az építészek gyakran szimulált pánikhelyzet segítségével próbálják eldönteni, hogy valódi vészhelyzet esetén minél több pánikba esett ember hogyan juthat biztonságba.
Ilyenkor nem tartjuk be a viselkedési normákat, és az egyéni viselkedés sokszor függ mások viselkedésétől.
Például egy verseny alkalmával felbomolhat a kooperáció, és az egyén kerül előtérbe: instabil nyereségstruktúra.
A szót a pszichológiában és a szociológiában is használják a kétségbeesett cselekvés szinonimájaként ("kapuzárási pánik", "kapunyitási pánik", "tőzsdepánik" stb. – lásd még hisztéria).
A szó eredeteSzerkesztés
A pánik szó valószínűleg a görög mitológiai Pán isten nevéből származik, aki állítólag képes volt rémületet kelteni a pártfogoltjai ellenségeinek szívében.