Pártállami nómenklatúra

Nómenklatúrának nevezik szűkebb értelemben a kommunista pártállam uralmi hierarchiáját. Az elnevezés tulajdonképpen a pártállami rendszer személyzeti (vagy káder-) politikájára utal, maga a szó egészen pontosan azt a szabályrendszert jelzi, amely meghatározta, hogy mely tisztségbe melyik szerv volt jogosult a kinevezésre. Magyar megfelelőjeként a hatásköri jegyzék kifejezést használták.

A pártállam belső viszonyainak vizsgálatánál a nómenklatúra szót ennél tágabb értelemben is használják, nevezetesen a nómenklatúra tagjai a kommunista pártállam uralkodó osztályát alkotják. Ebben az értelemben használja például Körösényi András, amikor a társadalmon belüli egyik törésvonalat a nómenklatúra illetve vallási alapon szerveződő társadalmi csoport között állapítja meg. Ebben az értelemben a pártállami nómenklatúra a rekrutációs mechanizmus évtizedes működése során létrejött társadalmi képződmény, más szavakkal egy szociológiai értelemben vett uralkodó társadalmi réteget/osztályt/ rendet jelöl.

Az egyes kommunista pártok politikai bizottságainak és központi bizottságainak hatásköri listáin néhány ezer országos jelentőségű vezető foglalt helyet, míg a közép- és helyi szintű pártszervek hatásköri listáin több százezerre tehető számú pozíció volt. A lista tehát széles körű személyzeti kontrollt biztosított.

További információk

• Gazsó Ferenc: Nómenklatúra és törésvonalak. In: Társadalmi Szemle, 1997/6. szám
• Körösényi András: Nómenklatúra és vallás – törésvonalak és pártrendszer Magyarországon. In: Századvég, 1996/1. szám
• Körösényi András: Nómenklatúra és törésvonal. Válasz Gazsó Ferenc bírálatára. In: Társadalmi Szemle, 1997/2. szám
• Huszár Tibor: Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon (1945–1989) (Corvina, 2007) ISBN 978 963 13 56 23 6