Pacsay János Fidél

Pacsay János Fidél (Nagyvárad, 1926. november 15. – Budapest, 2003. október 20.) magyar katolikus pap, diplomata.

Pacsay János Fidél
Született	Pacsay János 1926. november 15. Nagyvárad
Elhunyt	2003. október 20. (76 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katolikus pap
Sablon • Wikidata • Segítség

Az elsőáldozó fiúk 1974-ben, hátul Pacsay János Fidél. Forrás: Vincze Tibor gyűjteménye.
	Nem található szabad kép.(?)
	Pacsay János Fidél

Élete

Nagyváradon született, katolikus szellemiségű családban. Hatan voltak testvérek, közülük ő a legidősebb. Elemi osztályait a Nagyvárad-Olaszi katolikus plébániaiskolában járta, majd a Szent László Gimnáziumot végezte el. Hat hónapig katona volt a II. Világháborúban. 1945-ben érettségizett, de ekkor már két éve kapucinus kispap volt. Még ebben az évben Budapestre jött novíciusnak. A háború utáni zűrzavarban már nem mehetett vissza Nagyváradra, ezért a teológiát Budapesten végezte el. Itt Szentírás szakos volt, így hivatalból megtanulta az ókori kelet fontosabb nyelveit. 1950-ben fejezte be tanulmányait, ekkor feloszlatták a rendet.

1950. július 9-én szentelték pappá. A vasútnál volt krampácsoló, majd rövid ideig kántorizált, amikor behívták katonának. Leszerelése után tűzoltó lett kb. másfél évig, de ezt az állását ott kellett hagynia, mert mindenáron politikai tisztelt akartak faragni belőle (nem tudták, hogy katolikus pap). Majd két évig a Földtani Intézet alkalmazottja volt (ott viszont kiderült, hogy kicsoda és megsúgták neki, hogy "menjen a fenébe"). Ezt követte a Fővárosi Motor- és Gépipari Vállalat, ahol autószerelőként dolgozott 1956-ig. 1964-től újra papként tevékenykedhetett. Káplán lett a budai rendház templomában.

Hitoktatással foglalkozott és létrehozott egy 52 tagú ifjúsági énekkart. Mivel ez akkor rendszerellenes tevékenységnek minősült, az Egyházügyi Hivatal nyomására 1966-tól a veszprémi egyházmegyében folytatta papi hivatását. Ezt követően három év alatt hatszor helyezték át új egyházközségekbe. Kémkedéssel gyanúsították: azzal vádolták, hogy ő vitte ki Lengyelországba Visinszki bíborosnak a püspök-jelölt papok névsorát. Zalaapátiba került plébánosnak, ahol tizenegy évet töltött (1969 és 1980 között). 11 nyelvet tanult, de nem beszélte valamennyit. Héberül, arámul, görögül, szírül hivatalból kellett tudnia. Szír–magyar nyelvtant is írt. A latinon felül tanult még olaszul, németül, franciául, és természetesen románul és lengyel nyelven. Tapolcára 1982-ben, György Lajos apátplébános halála után helyezték. Itt három éven át, 1985-ig szolgált. Hivatása gyakorlása mellett folyamatosan dolgozott a főiskola létrehozásán.

1988-ban Magyarországon minden megváltozott, a rendek visszakapták a templomaikat, a kolostoraikat. Végre kapucinusként, 62 évesen előkerült a régi terv. Újult erővel látott a munkának. Tárgyalások Rómában, Krakkóban és Budapesten olaszul, németül, lengyelül, több nyelven. Lehetőleg mindenkinek az anyanyelvén. Lenyűgöző volt az a hit, felkészültség és diplomácia érzék, ahogy mindent megtett a magyar kapucinus jövőért. Több mint 50 év tapasztalata, tudása tiszteletet parancsolt a tárgyaló feleknél. Hit benne, hogy az általa képviselt út a helyes, s a járható út. Ezen járva majd a kapucinus közösség gyarapodik, s nemcsak szellemében, hanem létszámában is. Az olasz-magyar barátság erősítője, a Boldog Avianói Márk szobor kezdeményezője volt. Fidél atya a boldoggá avatás zászlóvivője és a szobor létrehozásának kezdeményezője, a másik kapucinus Szent Pió atya népszerűsítője volt.

Maradandó, történelmi korszakokat átívelő munkásságának eredménye az Árpád-házi Szent Erzsébet templom előtti szobor, amit kitartóan kezdeményezett: kiválasztotta Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászt, aki a szobrot készítette, ennek előkészítésében tárgyalt és szervezkedett. A rendszerváltozáskor a rend máriabesnyői házába került, majd Budapesten látta el a Fő-utcai rendház vezetését. Fidél atya kapucinus szerzetes 1943-tól 2003-ig éppen 60 éven át szolgálta a rendet.2003-ban a Budavárért Emlékérem kitüntetést kapta meg. A sokat próbált, rendkívül művelt pap ott halt meg. A kapucinus rend máriabesnyői kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Lelkipásztori szolgálatok

• Káplán KISGÖRBŐ, 1966–1968

• Káplán BALATONBOGLÁR, 1968–1969

• Káplán LÁTRÁNY, 1969–1969

• Plébános ZALAAPÁTI, 1969–1980

• Plébánoshelyettes NAGYKANIZSA I., 1980–1982

• Plébános NAGYKANIZSA I., 1982–1982

• Plébános TAPOLCA, 1982–1985

• Plébános KESZTHELY I., 1985–1989

Fontosabb művei

• Máriabesnyő, 1990

Videófelvételek

• Erdősi Gyula: Pacsay János Fidél (1926-2003) – Youtube.com, Közzététel: 2022. november 12..

Források

• A példaadó plébános húsvéti boldogsága. Péter B. Árpád. Könyv jelent meg Pacsay János Fidél atya életéről, szolgálatáról. Címe: „Az iskolateremtő Fidél atya Boldog Avianói Márk szolgálatában” – Pontus Kft., 2024. ZAOL. Zala Vármegyei Hírportál. 2024.03.29.

• Erdősi Gyula. Pacsay János Fidél. Blogger.com

• Pacsay János Fidél OFMCap (Fidél atya) oldala. Gyertyaláng.hu 2019.

• Pacsay János Fidél. Tapolcai Életrajzi Lexikon. Wass Albert Könyvtár és Múzeum.

• Pio atya a mosolygós szent. = Új Ember, 2002. szeptember. 22.

• Méterekkel a harcolók fölé magasodott. = Új Ember, 2003. április 27.

• Vincze Tibor polgármester szólt arról is, hogy Pacsay János Fidél életéről könyv jelenik meg november közepén, volt tanítványa Erdősi Gyula budapesti kiadó tulajdonos szerkesztésével, a szerzők közt zalaiak is szerepelnek. – Az írók sorában van Fliszár Károly, megtiszteltetés, hogy magam is a felkértek közt vagyok, „Azok a boldog zalaapáti évek” címmel emlékezek – mondta Vincze Tibor. HÍREK. A művészet, a hitélet őrzőinek becsülése Zalaapátiban. Zalaapáti 2023. október 18. szerda.

• Pacsay János kapucinus. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár Sematizmusa.

• Pacsay János Fidél az alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom plébánosa. Ő az első és egyetlen Budavárért Emlékérem tulajdonosa, a kitüntetést szeptember 2-án Nagy Gábor Tamás polgármestertől vette át. Budapesti Nap, 2003-09-04 / 205. sz.

• Budapesten is váradi maradt 2003 október 20-án hajnalban Budapesten elhunyt Pacsay János Fidél lelkész, kapucinus szerzetes. Türelemmel viselt szenvedés után, 77 éves korában érte a halál. Ő volt az utolsó azok közül, akik a váradi kapucinus rendházban kezdték meg szerzetesi életüket. Pacsay János 1926-ban született Váradon. Bihari Napló, 2003-10-29 / 254. sz.