Főmenü megnyitása

A palka (Cyperus) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt palkafélék (Cyperaceae) család névadó nemzetsége. Egyes szerzők[1] szerint ez nem egy nemzetség, hanem kettő:

  • palka (Cyperus) és
  • iszappalka (iszapkáka, Dichostylis).
Infobox info icon.svg
Palka
Papiruszsás (Cyperus papyrus) a palermói botanikus kertben
Papiruszsás (Cyperus papyrus) a palermói botanikus kertben
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Palka (Cyperus)
L., 1753
Fajok

Több száz, lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Palka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Palka témájú kategóriát.

Egyesek palkáknak nevezik a palkafélék (Cyperaceae) más fajait is (pl. sárga palka = Pycreus flavescens; csomós palka = Chlorocyperus glomeratus).

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Fajai a mérsékelt égövben és a trópusokon is gyakoriak.

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Magassága tag határok közt változhat (5 cm – 5 m). Szára hengeres vagy háromszög metszetű. A füvekhez hasonlóan hosszú levelei a szár alsó részén és a virág alatt nőnek.

Életmódja, termőhelyeSzerkesztés

A legtöbb faj vízparton vagy sekély (legfeljebb fél méteres) vízben nő. Füzérvirágait a szél porozza be.

FajaiSzerkesztés

Hibrid fajok:

A kultúrábanSzerkesztés

A papiruszsás (papirusznád, Cyperus papyrus) volt az ókori Egyiptomban az írás rögzítésére használt papirusz alapanyaga. Mellette régészeti leletek az alábbi palkafajok ókori egyiptomi elterjedését igazolták:

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés