A pannó eredetileg keretezett fatáblát, díszítő falburkolatot jelentett. Kezdetben fából készült keretszerkezetből és a benne foglalt falfestményből vagy táblakép(ek)ből állt.[1] Nagy méretű, díszítő funkciójú, falborításra használt táblafestmény.[2] Lehet akár hatalmas méretű, de mégis szállítható.

A pannó rendszerint embermagasságban takarja a falat. A reneszánsz művészetben terjedt el. Eredetileg a fatáblákat nevezték pannónak, az elnevezés később a benne foglalt festmények elnevezésére is átterjedt. Ma már nemcsak farostlemez(ek)re festett képekre, hanem nagy méretű, vászonra festett képekre is használatos.

A szó eredete szerkesztés

Francia szó (panneau), az ófrancia panel folytatása a késő latin pannellum nyomán, amely a pannus (‘szövetdarab’) kicsinyített alakja.[3]

Képgaléria szerkesztés

Példák szerkesztés

  • Alfons Mucha számos dekoratív pannósorozatot készített (Északok, Napszakok, Virágok, Művészetek, Drágakövek), amelyeken szépséges nőalakokat ábrázolt.[6]
  • Aba-Novák Vilmos párizsi pannói

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Supka Magdolna: A pannó. Aba-Novák Vilmos monumentális alkotása / L'oeuvre monumentale de Vilmos Aba-Novák / Vilmos Aba-Novák's monumental work of art; szerk. Bényi Eszter; Holnap, Bp., 2008