Pejácsevich-nagykastély (Nekcse)
A Pejácsevich-nagykastély egy 19. századi főúri kastély Horvátországban, Nekcse városában.
| Pejácsevich-nagykastély | |
| Veliki dvorac Pejačević | |
 | |
| Cím | Nekcse |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1812 |
| Rekonstrukciók évei | 1865. |
| Építési stílus | barokk |
| Felhasznált anyagok | tégla |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | vár |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pejácsevich-nagykastély
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 29′ 30″, k. h. 18° 05′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 30″, k. h. 18° 05′ 34″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pejácsevich-nagykastély témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A kastély Nekcse város központjában, a Franjo Tuđman térre néző parkban áll.
Története szerkesztés
A Pejácsevich család 1734-ben lett a nekcsei uradalom birtokosa, amikor 18 ezer forintért Pejácsevich József és Ignác grófok megvásárolták azt addigi tulajdonosától, Oduyer Antal gróf tábornagytól. A városban már a nagykastély építése előtt is állt egy kastély, ahol 1778-ban a Pejácsevichek iskolát nyitottak, de ők maguk Verőcén és a többi birtokukon éltek. A Pejácsevich család nagykastélya 1811 és 1812 között épült egyszerű, klasszicista stílusban. A kastély téglalap alaprajzú volt kilenc ablaknyílással, a déli homlokzat felőli bejárattal. Középső része három ablak szélességben kiemelkedett. Itt nagyobb ablakok voltak és négy oszloppal három boltívet alakítottak ki. Az épület még alig készült el 1817-ben egy földrengést követően máris rendbe kellett hozni. 1865-ben gazdagon díszített, reprezentatív neobarokk kastéllyá építették át. Ennek során az épületet 13 ablak szélességűre bővítették, az oldalsó rizalitos részeket pedig kupolával fedett tornyokkal díszítették. A korábbi teraszt beépítették, felül korláttal, homlokzatdíszekkel, balusztráddal, órával látták el. A kastély előtti angolparkot 1909-ben alakították ki. A parkban számos ritka és egzotikus fa és cserjeféle található. A második világháború alatt 1943-tól 1945 áprilisáig a kastélyban a német hadsereg rendezkedett be. Az alagsort háborús kórháznak használta. A harcok során a homlokzat és a tető is megsérült. 1945-től napjainkig az épületet különféle célokra használták. Volt benne laktanya, iskola és óvoda is, majd állami hivatalok és különböző cégek működtek benne. Végül múzeum és galéria került itt kialakításra.
Mai állapota szerkesztés
A lejtős terep miatt a főhomlokzat oldalán egyemeletes, míg a másik oldalon két emelet magasságú. Belső terét a középső folyosó osztja két részre, melyről a szobák és szalonok sora nyílik. A szalonok stílusos berendezésűek, mennyezetük stukkóval díszített, dekoratív faburkolatuk művészi asztalosmunka. A központi rész fő eleme az elliptikus lépcsőház a későbarokk kőkorláttal. A kastélyban működik ma a városi múzeum, melyet 1974-ben alapítottak. A múzeum régészeti kiállítása a város történetét mutatja be az őskortól a középkorig. Az őskori anyag nagyrészt a gaji és pogorácsi lelőhelyek újkőkori anyagából származik néhány város környéki lelőhely leleteivel kiegészítve. A régészeti gyűjteményen kívül Hinko Juhn alkotásai, népviseletek gyűjteménye, képgaléria, képeslap, üdvözlőlap és gyászjelentés gyűjteményei vannak. Külön gyűjtemény témája a munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító háború és Jugoszláv Kommunista Párt története a második világháború előtt és alatt.
Galéria szerkesztés
Források szerkesztés
Irodalom szerkesztés
Mladen i Bojana Sćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavonii od Zagreba do Iloka Zagreb, 1998., ISBN 953-97121-0-6