Pennini-Alpok

hegylánc az Alpokban

Pennini-Alpok hegyvonulat az Alpok nyugati részén Svájc (Wallis kanton) és Olaszország (Aosta-völgy) határán. A hegység angol Pennine Alps elnevezése hasonlít az Angliában található Pennine-hegység (Pennines) nevéhez.

Pennini-Alpok
Magasság4634 m
Ország
HegységNorthwestern Alps
Legmagasabb pontDufourspitze
Elhelyezkedése
Pennini-Alpok (Svájc)
Pennini-Alpok
Pennini-Alpok
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 45° 58′ 39″, k. h. 7° 39′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 39″, k. h. 7° 39′ 35″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pennini-Alpok témájú médiaállományokat.

Geográfia szerkesztés

Az olaszországi részen a hegységből ered a három mellékfolyója (Dora Baltea, Sesia és a Toce), a svájci oldalon itt ered a Rhône. A Pennini-Alpokban van a híres Szent Bernát-alagút, mely a Nagy Szent Bernát-hágó alatt fut.

A hegység fő vonulata nyugatról keletre a két ország között terül el. A Mont Vélantól kezdve az első magas vonulat a Nagy Szent Bernát-hágó keleti oldala, a hegyvonulat magassága ritkán süllyed 3000 m alá, és többnyire 4000 méteres csúcsok találhatók, közöttük a Matterhorn és a Monte Rosa. A völgyek merőlegesek – mindkét oldalon – a fő vonulatra, a svájci oldalon a Rhône völgye esik meredeken, olasz oldalon a Aosta-völgy. A legmagasabb csúcsok gyakran a fő vonulaton kívül esnek (Grand Combin, Weisshorn, Mischabel, Weissmies).

A Pennini-Alpokban több mint 80 névvel nevezett hegycsúcs található a Monte Rosától (4630 m), a Cima di Bo (2556 m) nevű csúcsig. Több mint 15 nagyobb gleccser, és több mint 50 hágó található a Pennini-Alpokban.

Natúrparkok szerkesztés

A Pennini-Alpokban néhány regionális nemzeti park található, így például az olasz oldalon a Parco Naturale Alta Valsesia és a Riserva Naturale Mont Mars,[1][2] a svájci oldalon a Regional park of Binn valley.[3]

Irodalom szerkesztés

  • Puskás Gyula István: Svájc. (hely nélkül): Medicina Kiadó. 2011. 496. o. ISBN 978-963-2439525  
  • Rachel Lawrence: Olaszország nyitott szemmel. (hely nélkül): Kossuth Kiadó. 2014. 448. o. ISBN 978-963-0975797  

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés