Főmenü megnyitása

Peskó Zoltán

magyar zeneszerző, karmester

Peskó Zoltán (Budapest, 1937. február 15. –) magyar zeneszerző, karmester.

Peskó Zoltán
Életrajzi adatok
Született 1937. február 15.
Budapest
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (–1962)
Tevékenység zeneszerző, karmester

Élete, munkásságaSzerkesztés

Peskó Zoltán egyházzenész családba született. Édesapja, id. Peskó Zoltán (1903–67) és testvére, Peskó György (1933–2002) orgonaművészek.

Szülővárosában végezte iskoláit, és 1962-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett zeneszerzői diplomát. Ezután a Nemzeti Színházban volt karmester, és tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1964-ben nem tért haza nyugatról, akkori kifejezéssel disszidens lett. Tanulmányait külföldön, Olaszországban és Svájcban folytatta. Goffredo Petrassinál zeneszerzést tanult, a karmester-mesterséget pedig Sergiu Celibidache, Pierre Boulez és Franco Ferrara mellett tökéletesítette.

Karmesterként 1965-ben debütált egy, a római RAI-zenekar élén vezényelt hangversenyen. 1966 és 1973 között Lorin Maazel mellett dolgozott a berlini Deutsche Staatsoper karmestereként, és tanított a Hochschule für Musikon. 1970-ben mutatkozott be Olaszországban, a milánói Scalában vezényelt, és elindult nemzetközi karrierje: vezényelte a Berlini Filharmonikus Zenekart, a BBC Szimfonikus Zenekarát és az amszterdami Royal Concertgebouw Zenekart, de a világ számos városában megfordult.

Pályájának súlyponti részét az operadirigálás jelenti, noha a világ nagy szimfonikus zenekarai élén is gyakran fellép. Repertoárjára a széles merítés a jellemző, és szívesen adja elő magyar szerzők – Bartók Béla, Kodály Zoltán, Veress Sándor, Ligeti György, Kurtág György, Szőllősy András és Eötvös Péter – műveit is. Mindemellett a 20. századi olasz zene elkötelezett előadója is (Luigi Dallapiccola, Goffredo Petrassi, Bruno Maderna, Luciano Berio, Luigi Nono, Giacinto Scelsi).

1973-ban a bolognai Teatro Comunale vezető karmestere lett, majd 1976-ban és 1977-ben a velencei Teatro La Fenice, majd 1978-tól 1983-ig a RAI milánói szimfonikus zenekarának, 1996–2000 között pedig a düsseldorfduisburgi Deutsche Oper am Rhein vezetője volt. 2001-től 2005-ig a lisszaboni Operaház főzeneigazgatójaként és a Portugál Szimfonikus Zenekar vezető karmesterekét dolgozott.

Számos lemezfelvétele készült a CBS-nél, a Hungarotonnál, Sonynál, a Supraphonnál és más kiadóknál. Zeneelméleti szakíróként is ismert, írásai különböző zenei folyóiratokban jelentek meg, különösen fontosak az új olasz zene témájával foglalkozó munkái. A Luganói-tó mellett, Neggióban él. Sokszor szerepelt Magyarországon is, 2007-ben megkapta a Bartók Béla–Pásztori Ditta-díjat. 2009-től 2011-ig a pécsi Pannon Filharmonikusok zeneigazgatója volt.

ÍrásaiSzerkesztés

  • Peskó Zoltán: Zenéről, színházról, zenés színházról. Budapest: Rózsavölgyi és társa. 2009. ISBN 978-963-88317-9-8  

ForrásokSzerkesztés