Philoria loveridgei

kétéltűfaj

A Philoria loveridgei a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Philoria nembe tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Philoria loveridgei
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Philoria
Faj: P. loveridgei
Tudományos név
Philoria loveridgei
Parker, 1940
Szinonimák
  • Philoria loveridgei Parker, 1940
  • Kyarranus loveridgei — Moore, 1958
  • CPhiloria loveridgei — Cogger, Cameron, & Cogger, 1983
Elterjedés
Philoria loveridgei map-fr.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Philoria loveridgei témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Philoria loveridgei témájú médiaállományokat és Philoria loveridgei témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Ausztrália endemikus faja. Az ország keleti részén Queensland állam déli és a vele szomszédos Új-Dél-Wales állam északkeleti területeiin, esőerdőkben honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 1900 km².

MegjelenéseSzerkesztés

Kis méretű, zömök békafaj, mérete a 30 mm-t érheti el. Színe és mintázata változatos, lehet világosszürke, oldala fekete, sötétebb szabálytalan foltokkal, vagy őzbarna, oldalán fekete vagy barna foltokkal. Ujjai között nincs úszóhártya. Hasi oldala fakó, de torka és hátsó lábai környékén enyhén pettyezett lehet. Pofájától szemén át feje oldaláig feketés sáv húzódik. Néhány egyed végtagjainak felső részén halvány harántirányú sávok húzódhatnak.[1]

ÉletmódjaSzerkesztés

1000 m-es tengerszinti magasság felett elterülő esőerdők lakója. Kedveli a puha, laza talajt. A párzást a novemberi és decemberi melegebb időszakok váltják ki. A hímek a föld alól, gyakran palack alakúra formált üregekből hallatják hangjukat. A nőstények 20–30 petét raknak az üregben habfészekbe. A lárvák néhány nap alatt kelnek ki, és a zselés fészek felső részére másznak, ahol a szikanyagból táplálkoznak. A fészekből már kis békaként kerülnek ki.

Kedveli az olyan párás eukaliptuszerdőket is, ahol a sziklás talaj képes megtartani a felszíni nedvességet.[1]

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

A vörös lista a veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Queensland államban ritka faj, Új Dél-Wales állam a sebezhető fajok közé sorolja. Az államok törvénye által védett. Élőhelyének nagy része nemzeti parkok területére esik (Border Ranges, Lamington, Mount Warning és Nightcap Nemzeti Park).[2]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés