Pitot-statikus rendszer
A Pitot-statikus rendszer egy nyomásérzékeny műszerekből álló rendszer, amelyet a leggyakrabban a légi közlekedésben használnak, a légijárművek sebességének, Mach-számának magasságának meghatározására. Általában egy Pitot-csőből, statikus portokból, és a Pitot-statikus műszerekből áll.[1] Hozzá csatlakoztathatnak még különböző repülési adatrögzítő műszereket. A Pitot-statikus rendszerek hibái veszélyesek a repülésre, több légikatasztrófa is kapcsolódik hozzá.[2]
Pitot-statikus nyomás szerkesztés
A Pitot-statikus rendszer műszerei a légnyomásgradiens-tétel alapján működnek. Nyomást vagy nyomáskülönbséget mér, ezáltal határozva meg a sebességet és a magasságot. A statikus nyomást minden mérésnél felhasználja, a Pitot-nyomást csak a sebesség meghatározásánál.
Pitot-nyomás szerkesztés
A Pitot-nyomást a Pitot-csővel mérik. Ez a mért nyomásérték ideális esetben megegyezik a teljes nyomással. A Pitot-cső leggyakrabban a szárnyon vagy a repülőgép elején helyezkedik el, menetiránynak megfelelően, így a Pitot-nyomás mérése pontosabb, nincs kitéve a repülőgép struktúrájából eredő hibáknak. Ha nő a sebesség, nő a Pitot-nyomás, amiből a sebességmérő számolja a repülési sebességet.
Statikus nyomás szerkesztés
A statikus nyomást statikus portokon keresztül mérik. A statikus portok általában lyukszerűek a repülőgép törzsén, ahol a legpontosabb értéket tudják mérni. Vannak légijárművek amiken csak egy van, és van ahol több. Az utóbbi esetben általában a légijármű mindkét oldalára helyeznek el portokat, hogy átlagnyomást tudjanak mérni, ezáltal pontosabb adatokat szolgáltatva bizonyos repülési helyzetekben. Másodlagos port lehet még elhelyezve a pilótafülkében, arra az esetre, ha külső érzékelők elzáródnának. A Pitot-statikus csőben, a Pitot-cső és a statikus portok együtt találhatóak meg. Ha a repülőgép emelkedik a statikus nyomás csökken.
Pitot-statikus műszerek szerkesztés
A Pitot-statikus rendszer által mért nyomásokat a Pitot-statikus műszerek értelmezik. Modern repülőgépekben már számítógépek segítségével végzik el a repülési sebesség, emelkedési sebesség, magasság számításokat.
Sebességmérő szerkesztés
A sebességmérő a Pitot-csőhöz és a statikus portokhoz is csatlakoztatva van. A két nyomás közti különbséget nevezzük dinamikus nyomásnak. Minél nagyobb a dinamikus nyomás, annál nagyobb a repülési sebesség. A hagyományos mechanikus sebességmérőben a Pitot-csövön keresztül egy membránba érkezik a teljes nyomás. A membrán egy zárt tokban van, amiben a portokon keresztül statikus nyomás uralkodik. Minél nagyobb a teljes nyomás, a membrán annál nagyobb lesz, a műszer pedig ez alapján jelzi a megnövekedett sebességet.[3]
Magasságmérő szerkesztés
A nyomásmagasság-mérő, vagy más néven barometrikus magasságmérő a repülőgép magasságát a nyomáskülönbségek alapján jelzi ki. A nyomásmagasság-mérőket repülés előtt kalibrálni kell. A műszer tokjában a statikus portokon keresztül statikus nyomás uralkodik, benne található egy barométer. Ha a tokban csökken a nyomás, a barométer kitágul, a műszer pedig rudazatok és fogaskerekek segítségével kijelzi a magasságnövekedést. Fordított esetben ha nő a nyomás, akkor az a repülőgép süllyedését jelzi.
Variométer szerkesztés
A variométer a függőleges sebesség mérésére szolgál; a kijelzett sebesség szokásos egysége a méter/szekundum vagy láb/perc. A műszerben egy nyitott szelence található amelybe a külső levegőt egy csövön keresztül vezetik be, a szelencét körülvevő műszerházba pedig egy apró furaton keresztül tud a levegő ki- és bejutni. Az emelkedéssel a külső levegő nyomása csökken, tehát a szelencében lévő nyomás is. A külső tér viszont csak idővel tudja kiegyenlíteni a különbséget a furaton keresztül. A különbség hatására a szelence tágulni (ellenkező esetben összehúzódni) kezd. Ezt az elmozdulást jelzi ki áttételeken keresztül a műszer.
Pitot-statikus hibák szerkesztés
Számos helyzet befolyásolhatja a Pitot-statikus rendszerek pontosságát. Ez lehet maga a rendszer hibája, vagy hibás elhelyezés, környezeti hatások.
Elzáródott Pitot-cső szerkesztés
Az elzáródott Pitot-cső egy olyan hiba ami csak a sebességjelzőt fogja befolyásolni. A Pitot-csövet eltömítheti jég, víz rovarok, vagy hasonló akadályok. Ezért a felszállás előtt ellenőrizni kell a Pitot-csövet. A jegesedés ellen gyakran fűtéssel védekeznek.
Elzáródott statikus portok szerkesztés
A statikus portok elzáródása komolyabb problémát jelent, hiszen az összes Pitot-statikus rendszert befolyásolja. Leggyakoribb oka a jegesedés. A probléma megelőzésére a légijárművek nagyrésze rendelkezik egy másodlagos porttal, ami a pilótafülkében van elhelyezve.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ „Willits, Pat, ed. (2004) [1997]. Guided Flight Discovery - Private Pilot. Abbot, Mike Kailey, Liz. Jeppesen Sanderson. pp. 2–48–2–53. ISBN 0-88487-333-1”.
- ↑ „Evans, David (1 May 2004). "Safety: Maintenance Snafu with Static Ports". Avionics Magazine. Retrieved 2017-06-26”.
- ↑ "Pitot-Static Instruments - Level 3 - Pitot-Static Instruments". allstar.fiu.edu. Retrieved 2007-01-07.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pitot-static system című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.