Pontozott repülőszöcske

szöcskefaj

A pontozott repülőszöcske (Phaneroptera nana) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak- és Dél-Afrikában, valamint Észak-Amerikában honos szöcskefaj.

Pontozott repülőszöcske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Fürgeszöcskék (Tettigoniidae)
Nem: Phaneroptera
Tudományos név
Phaneroptera nana
Fieber, 1853
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pontozott repülőszöcske témájú médiaállományokat és Pontozott repülőszöcske témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A pontozott repülőszöcske testhossza a hím esetében 12-15 mm, a nőstény 15-18 mm, ehhez járul az 5-6 mm-es tojócső. Alapszíne világoszöld vagy kékeszöld, rajta sűrű, apró, rozsdabarna pontokkal. Csápja, lábai szintén zöldek. A torpajzs oldalsó lebenye kicsit rövidebb, mint amilyen magas. A hallónyílás ovális. Szárnyai jól fejlettek, a hátsók hosszabbak az elsőknél és a testen jelentősen túlnyúlnak. A hímek szárnytövén barnás-vöröses és zöld cirpelő berendezés található. A nőstény tojócsöve rövid, erősen, sarlószerűen hajlott; alsó éle a zöld repülőszöcskéhez képest íveltebb.

Ciripelése halk, hasonlít a zöld repülőszöcske énekéhez, de a cirpelések rövidebbek, frekvenciája alacsonyabb (14-22 kHz), így füllel jobban hallható. Késő estétől hajnalig, borús időben nappal is ciripel.

Hasonló fajok

szerkesztés

A zöld repülőszöcske és a zöld lombszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése

szerkesztés

Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, elsősorban a mediterrán térségben gyakori. Újabban az éghajlat melegedésével észak felé terjed. Kaliforniába és Dél-Afrikába behurcolták. Magyarországon sokfelé megtalálható.

Életmódja

szerkesztés

Meleg, napos fekvésű erdőszéleken, cserjésekben, magaskórósokban, városi parkokban él. Főleg a növényzet magasabb rétegeiben mozog, gyakran mászik fákra. Elég jól repül. Növényevő. Főként éjjel aktív, alkonyatkor kezd ciripelni. A fényforrások vonzzák, házakba is berepülhet.

Kifejlett egyedeivel júniustól novemberig találkozhatunk, augusztus-szeptemberben a leggyakoribb. A nőstény különféle növények leveleibe, a felső és alsó hámréteg közé rakja petéit. A lárvák tavasszal, kora nyáron kelnek ki.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés