Wikipédia

Potsdamer Platz

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 22.

A Potsdamer Platz közlekedési csomópont Berlinben, a Mitte és Tiergarten kerületek, valamint az egykori keleti és nyugati városrészek határán. Nyugaton a Leipziger Platz határolja. A Brandenburgi kaputól és a Reichstag épületétől kb.1 km-re délre, a Tiergarten park délkeleti sarkához esik közel. Nevét a tőle mintegy 25 km-re délnyugatra fekvő Potsdam városáról kapta, és azt a pontot jelöli, ahol a Potsdamból induló régi út a Potsdami kapunál egykor áthaladt a berlini városfalon. A mai formája az 1990-es és a 2000-es évek elején történt építkezések eredményeképpen jött létre..

Potsdamer Platz
Közigazgatás
OrszágNémetország
TelepülésBerlin-Mitte
Névadó
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Potsdamer Platz (Berlin)
Potsdamer Platz
Potsdamer Platz
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 30′ 32″, k. h. 13° 22′ 35″52.508944°N 13.376333°EKoordináták: é. sz. 52° 30′ 32″, k. h. 13° 22′ 35″52.508944°N 13.376333°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Potsdamer Platz témájú médiaállományokat.

A Potsdamer Platz kifejezés abból a szempontból pontatlan, mivel szó szerint fordítása szerint „Potsdami tér” jelentéssel bír, ami valójában csak a Leipziger Platz melletti teret jelöli, azonban a "Potsdamer Platz" kifejezés az egész, nagy kiterjedésű környező területre is értendő, amely a főváros Mitte és Tiergarten városrészeinek több háztömbjére is kiterjed.[1]

Története

szerkesztés

A kezdetektől 1945-ig

szerkesztés

Berlin egyik kapuja, az egykori Potsdami kapu (németül: Potsdamer Tor) 1734 körül épült a mai Potsdamer Platz helyén. Az 1800-as évek elején a környéken egy park volt. A teret a Potsdami kapu előtti térnek (Platz vor dem Potsdamer Tor) nevezték, majd a mai nevén 1831-től szerepelt. A tér kezdetben a város peremén helyezkedett el.[2] [3]Ezt követően az új vasútállomás megépítése 1838-től fontos közlekedési csomóponttá tette a helyet. 1890-ben évente már több mint 1,4 millió utas szállt fel a Potsdamer Platzon a vonatokra.[3] A 20. század elején egyre több iroda- és kereskedelmi épület, étterem és szálloda épült a Potsdamer Platzra. A Wertheim áruház különösen népszerű volt a látogatók körében. Az első metróvonal 1902-től üzemelt a téren, és azzal el lehetett jutni az Állatkertig vagy Friedrichshainig.[2]

A két világháború között a tér a város szíve lett, 26 villamos vonal, 5 buszvonal és naponta mintegy 20 000 autó halad át a téren.[3] Az emberek itt szálltak át a vonatra, vásároltak vagy szórakoztak a kocsmákban és a varietészínházakban.[2] A kereszteződésben 1924-ben avatták fel Európa első közlekedési lámpáit.[3] A művészek a Café Jostyban találkoztak, a nagy Aschinger étterem 4000 vendégnek adott helyet, a modern Columbushaus 1932-ben épült meg. Az S-Bahn földalatti állomást 1939-ben nyitották meg.[2] A második világháborúig a Potsdamer Platz az azonos nevű pályaudvar előtt Európa legforgalmasabb csomópontjának számított és politikai, szociális és kulturális találkozóhely is volt egyben.

  •  
    Potsdamer Platz 1900 körül
  •  
    Potsdamer Platz, az 1930-as években
  •  
    Potsdamer Platz a Columbushaus épületével 1932-ben

A második világháború végétől 1990-ig

szerkesztés

A légitámadások és a Berlinért vívott végső csata után a Potsdamer Platz 1945 tavaszán romokban hevert, csak a Weinhaus Huth épülete maradt meg.[2] A háború utáni években a tér kezdetben úgynevezett „határháromszöget” alkotott a szovjet, a brit és az amerikai szektor között. Ezen időszakban feketepiac működött a romok között, cigaretta és alkohol üzletelés helyszíne volt. A berlini blokáddal kezdődtek a változások. A szovjet szektor és a szomszédos nyugati szektorok közötti határt először 1948. augusztus 21-én jelölték meg festékkel az aszfalton.[3] A háború után még magmaradt, de felújítandó épületek többsége üresen állt. Sem a keleti városrészben, sem Nyugat-Berlinben egyetlen befektető vagy építtető sem érdeklődött az egykor központi helyszín iránt.[2] A tér körüli régi épületek újjáépítésére tett kísérletek kudarcba fulladtak: Az egykori központ senki földje lett (németül:„Niemandsland”)[3]. A Hotel Fürstenhof épülete egy 1943-as légitámadásban megsérült, helyreállítása helyett az 1950-es években bontották le a régi épületet.

  •  
    A tér a II világháború után
  •  
    Berlin Potsdamer Platz a fallal
  •  
    Potsdamer Platz 1982-ben
  •  
    1985-ben

A teret kettéosztó berlini fal 1961-es megépítésével a Potsdamer Platz elvesztette központi helyét.[3] Mind Nyugat-Berlin, mind pedig az NDK fővárosa szempontjából kieső, peremterület lett belőle. Ezt követően a nyugati oldalon lévő romokat a berlini szenátus felvásárolta és fokozatosan lebontotta, köztük a Haus Vaterlandot (szórakoztató funkciót betöltő épület), a Prinz-Albrecht-palotát és az egykori Néprajzi Múzeumot.[3] A megmaradt épületek közül 1971-ben még a legendás Vox-házat is lebontották, pedig még állt, de nem találtak bérlőt számára.[2] A Potsdamer Platz végleges végét az összes megmaradt épület, a Wertheim áruház, a Columbushaus és a Vaterland épületének lebontásával, valamint az összes vasúti pályaudvar és vágány eltávolításával 1973-ban pecsételték meg.[4] Az egykori térből egy nagy pusztaság lett a város közepén, tócsákkal és sárral tarkított terület, amely 28 évig Berlin legszélesebb halálsávjává vált.[3] A berlini fal a határsáv két oldalán húzódott, a nyugati rész felé eső fal Nyugat-berlini oldala rajzokkal és feliratokkal volt kiszínesítve. Nyugat-Berlinben az 1980-as években hétvégenként a fal melletti területen bolhapiacot tartottak.[2]

Az 1990-es évektől napjainkig

szerkesztés

A fal leomlásával változott meg a helyzet, amikor a Potsdamer Platz (illetve az akkori terület) elhelyezkedést illetően visszakerült a városközpontba. 1990-ben a fal maradványai között Roger Waters (Pink Floyd együttes) adott koncertet és előadta „The Wall” című album dalait, ezzel a fal leomlását és a hidegháború végét ünnepelték meg. Az újraegyesítés utáni időszakban Európa legnagyobb belvárosi építkezésévé vált a terület.[3] 1994 és 2001 között nemcsak a legnagyobb, hanem Európa legérdekesebb belvárosi építkezési területe is volt. A magas talajvízszint miatt az építkezés különösen problematikus volt, az építkezések történetében először egy kb. 24 000 m2 alapterületű, 20 m ásatási mélységű, acélszál-erősítésű víz alatti betonból készült, hátrahorgonyzott betonalapot kellett létrehozni. Az újraegyesítés után a Potsdamer Platz Berlin új városközpontjává vált, számtalan iroda- és lakóépülettel, étteremmel, szabadidős és bevásárlóközponttal.[5] Az újonnan emelt épületekbe a Sony, a Daimler és a Deutsche Bahn is képviseltette magát, luxusszállodák és pláza is épült. Az építkezések legnagyobb része a 2000-es évek közepére befejeződött. Jelenleg több mint 43 000 négyzetmétert alakítanak át egy sétáló övezetté, amely a látogatóknak helyet biztosít a város közepén. A fákkal szegélyezett tágas gyalogos zóna és a kialakított zöld közterek egy zöld közösségi negyedet eredményez.[3]

  •  
    Potsdamer Platz (2016.)
  •  
    Potsdamer Platz (2005)
  •  
    Potsdamer platz napjainkban
  •  
    Potsdamer Platz Bahnhof bejárata
  •  
    óra a téren

Nevezetesebb épületek:  

szerkesztés
  • A Központ a Potsdamer Platzon (Center am Potsdamer Platz) egy látványos sátorszerű tetőszerkezetű hét acél- és üvegépületből álló épületegyüttes, a Sony vállalat németországi kirendeltsége működik benne. 2023-ig hivatalos neve a „Sony Center” volt, a Sony európai központjaként szolgált. A köztudatban még mindig ezen elnevezése az elterjedt.
  • A Kollhoff-Tower egy vörös téglából épült, 103 méter magas épület. A tetején lévő kilátószintről pazar kilátás nyílik a városra.
  • A Bahntower, a Kollhoff-Tower-rel szemben álló, szintén 103 méter magas, üveg falú irodaépület, amely a Deutschen Bahn AG székháza.
  • A Delbrück-Hochhaus (18 emeletes magasház) iroda és lakóépület
  • A Beisheim-Center épületegyüttesében található a Ritz-Carlton Berlin.
  • Az Atrium Tower egy 106 méter magas irodaépület, míg a Forum Tower 18 emeletes.
  • A Playce egy bevásárlóközpont, amely „Potsdamer Platz Arkaden” néven 1998-ban nyitotta meg kapuit, majd felújítást követően 2022-ben új néven (Playce) nyitott meg újra.
  • A Mall of Berlin bevásárlóközpont nem messze, a Leipziger Platzon található.[6][1]
  •  
    A Kollhoff-Tower és mellette a Bahn Tower épülete
  •  
    Központ a Potsdamer Platzon (Center am Potsdamer Platz) korábbi nevén „Sony Center”
  •  
    A Playce bevásárlóközpont
  •  
    Delbrück-Hochhaus
  •  
    Beisheim-Center
  •  
    Atrium Tower
 
Metro (U-Bahnhof Potsdamer Platz)

A városi tömegközlekedés

szerkesztés

A csomópontot több városi buszjárat érinti, emellett a berlini U2 metróvonal, továbbá az S1, S2, S25 és S25 S-Bahn gyorsvasútvonalak is áthaladnak a tér alatti állomáson (Bahnhof Potsdamer Platz) [7]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b visitberlin.de/en/potsdamer-platz. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
  2. ↑ a b c d e f g h potsdamer-platz-historisch-bis-heute (tip-berlin.de). (Hozzáférés: 2025. május 18.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j k potsdamerplatz.de/de/history. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
  4. ↑ (bpb.de) Sonderformat: Damals & Heute. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
  5. ↑ 60-jahre-mc-bauchemie/1990er-jahre-potsdamer-platz (mc-bauchemie.de). (Hozzáférés: 2025. május 18.)
  6. ↑ potsdamer-platz.net/architektur-am-potsdamer-platz. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
  7. ↑ sbahn.berlin/liniennetz. (Hozzáférés: 2025. május 18.)

Irodalom

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Potsdamer_Platz&oldid=28128494”