Prenner Farkas András Lipót
Prenner Farkas András Lipót (?[1] – Buda, 1722) német katonatiszt, császári kapitány, Buda első polgármestere 1687 és 1688 között.[2]
| Prenner Farkas András Lipót | |
| Buda polgármestere | |
| Hivatali idő 1687. szeptember 27. – 1688. október 24. | |
| Utód | Küchl Miklós (ideiglenesen) |
| Született | 17. század |
| Elhunyt | 1722 Buda |
| Foglalkozás | császári katonatiszt |
Élete
szerkesztésBuda visszafoglalása után a város katonai irányítás alá került. Az első polgármestert is Prenner császári kapitány személyében Beck Menyhért városparancsnok nevezte ki. Budát rövidesen azonban a megalakuló budai kamarai igazgatóság fennhatósága alá rendelték, mivel I. Lipót tartott attól, hogy az oszmán hódoltság előtt szabad királyi városi státuszt élező Buda jövedelmeit a katonai irányítás lefölözi a korona kárára. Werlein István János kamarai inspektor 1687. szeptember 27-én erősítette meg Prennert pozíciójában.[3][4] I. Lipót 1687. november 7-én hagyta jóvá a kamarai döntést.[5] Polgármesterségén túl Prenner az 1687. évi pozsonyi országgyűlésen is képviselte másodmagával a várost követként.[6]
A város tényleges első számú vezetője ebben az időszakban Werlein maradt, akinek betelepítő tevékenységét Prenner segítette. 1688. október 24-én önként lemondott pozíciójáról, miután a város polgársága megszerveződött és lehetőség adódott az önkormányzati rendszer kiépítésére, valamint rendszeres választás megtartására. Egy 1689. februári levél arra enged következtetni, hogy Prenner háttérbe vonulása mögött a Werleinnel való feszült viszony keresendő. A konfliktus révén olyan igaztalan vádak is szárnyra keltek, miszerint Prennernek a hűtlen kezelés és a város eladósítása miatt kellett megválnia a posztjáról, de miután egyik hitelezője Bécsben el akarta őt fogatni, a budai városi tanács hivatalos okiratban tisztázta a volt polgármestert a vádak alól 1688 végén.[5] Küchl Miklós rövid átmeneti időszaka után első polgári vezetőként Salgary Péter addigi postamestert választották meg Prenner utódjának.[7] Lemondása után Prenner nem költözött el Budáról, nyugállományba helyezése után családjával itt telepedett le. Testvére, Prenner János Mihály császári kapitány szintén Budán élt. Buda első polgármestere 1722-ben hunyt el, családját az évtized végén említik utoljára korabeli feljegyzések.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születésének helye és időpontja nem ismeretes
- ↑ Tuza 1999, 24. o.
- ↑ a b Tuza 1999, 30. o.
- ↑ Városismereti versenyhez: Budai Várnegyed és a Budavári Palota Archiválva 2016. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben 2015. május 29.
- ↑ a b Gárdonyi 1916, 481. o.
- ↑ Bónis 1975, 159. o.
- ↑ Fónagy Zoltán: A budai vár története 1686 után
Források
szerkesztés- Bónis György.szerk.: Kosáry Domokos: Városigazgatás, várospolitika, Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig. Akadémiai Kiadó, 159–190. o. (1975)
- Gárdonyi, Albert (1916). „Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén”. Századok, 477–502. o.
- Tuza, Csilla (1999). „Buda polgármesterei 1686–1783”. Levéltári Közlemények 70 (1–2), 23–38. o.