Prophet-5

analóg szintetizátor

A Prophet-5 az amerikai Sequential cég által gyártott analóg szintetizátor. Dave Smith és John Bowen tervezték 1977-ben, akik az akkoriban új technológiának számító mikroprocesszorokat alkalmazták, hogy megalkossák az első teljesen programozható hangszínmemóriával ellátott polifónikus szintetizátort. Más korabeli szintetizátoroktól eltérően a felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy gombnyomásra elmentsék és betöltsék a hangszínek beállításait ahelyett, hogy minden alkalommal kézzel kelljen beállítaniuk a hangszert. Ennek eredményeként lehetővé vált, hogy a szintetizátorok az addigi gyakran véletlenszerűen létrejött hangzások helyett „ismerős hangszínek sztenderd csomagjával” bírjanak.[1]:385

Sequential Prophet-5
Egy Prophet-10 Rev 4, a Prophet-5 10 szólamú változata
Egy Prophet-10 Rev 4, a Prophet-5 10 szólamú változata

Besorolás
Polifón
Hangoláskromatikus mikrotonális (Rev 4)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sequential Prophet-5 témájú médiaállományokat.

1978 és 1984 között nagyjából 6000 darab készült az eredeti három verzióból. 1981-ben a Sequential kiadott egy tíz szólamú, dupla billentyűzetes változatot, ami a Prophet-10 nevet kapta. A Sequential cég 2020 óta a szintetizátor újabb, negyedik verzióját gyártja, valamint egyéb gyártók által megjelentek különféle szoftveres emulációk és hardveres replikák is. A Prophet-5-öt széles körben használják a könnyűzenében és filmzenékben egyaránt.

Fejlesztés szerkesztés

A Prophet-5-öt 1977-ben fejlesztette ki Dave Smith és John Bowen a Sequential Circuits-nél.[2] Az 1970-es évek közepén Smith főállásban dolgozott mikroprocesszorokkal, ami akkoriban új technológia volt. Smith kigondolta azt a koncepciót, mely szerint ezeket szintetizátor chipekkel kombinálva létre lehetne hozni egy programozható szintetizátort, amely képes lenne arra, hogy eltárolja a hangszín-beállításokat egy digitális memóriában, így nem volna szükség a szintetizátor manuális beállítására minden egyes alkalommal.[3] Azonban nem foglalkozott komolyabban az ötletével, ugyanis azt feltételezte, hogy a Moog vagy az ARP cégek közül valamelyik idővel előáll egy ilyen hangszerrel.[3] Viszont ahogy telt az idő, nem jelent meg ilyen szintetizátor. A lehetőséget meglátva 1977 elején Smith otthagyta az addigi munkahelyét, hogy a tervét saját vállalkozást alapítva, főállásban valósítsa meg.[3]

Először Smith és Bowen kifejlesztették a tíz szólamú Prophet-10-et, ami viszont elektronikailag instabilnak bizonyult, valamint gyorsan túlmelegedett és ezek a problémák komoly hangolási problémákhoz vezettek. Ezért Smith és Bowen eltávolították az elektronika felét, ezáltal ötre csökkentve a szólamok számát, így létrehozva a Prophet-5-öt.[2] Smith 1978. januárjában, a NAMM Show-n mutatta be a Prophet-5-öt a nagyközönség számára és még abban az évben le is szállította az első hangszereket a megrendelőknek.[3]

Gyártás szerkesztés

Három változat készült 1978 és 1984 között. Az elsőt, a Revision 1-et kézzel szerelték össze és igyekeztek a lehető legrövidebb idő alatt a legtöbb hangszert legyártani, hogy a cég számára kezdeti bevételt generáljanak. Ebből a változatból mindössze csak 182 készült. A Revision 2-ből már több mint 1000 darabot gyártottak. Ez a modell robusztusabb volt, a hangszínmemória mágnesszalaggal működött és a ház faanyagát koa fáról diófára cserélték.[2] A Revision 3-nál a Solid State Music (SSM) IC chipeket Curtis Electromusic Specialties (CEM) gyártásúakra cserélték, ami miatt a szintetizátor elektronikájának jelentős részét újra kellett tervezni. A Sound on Sound szerint a Revision 3 „továbbra is lenyűgöző volt és ugyanúgy jó érzés volt rajta játszani, de a hangzása kissé ridegebb és jellegtelenebb volt a korábbi modellekhez képest”.[2] Összesen körülbelül 6000 darab Prophet-5 szintetizátort gyártottak.[2]

 
A Prophet-10-ben két darab Prophet-5-nek megfelelő elektronika található meg, így jön létre a tíz szólam

1981-ben a Sequential Circuits kiadta a Prophet-10-et, amely 10 szólammal, 20 oszcillátorral és dupla billentyűzettel bír. Ez a szintetizátor a Prophet-5 Revision 3-hoz hasonlóan szintén CEM chipeket használ.[4] Az első Prophet-10-ek Exatron Stringy Floppy meghajtót használtak a hangszínek és a szekvenszer-beállítások tárolására. A Sequential később Braemar szalagos meghajtóra váltott a nagyobb megbízhatóság és a körülbelül négyszer annyi szekvenszer-beállítás tárolásának lehetősége miatt.[4]

2020 óta a Sequential újra gyártja a Prophet-5-öt a Prophet-10 új verziójával együtt, Rev 4 néven.[4][5][6]

Funkciók szerkesztés

A korai, Revision 1-es és 2-es Prophet-5-ökbe az E-mu Systems cég által tervezett feszültségvezérelt oszcillátor (VCO), szűrő és erősítő chipeket építettek be, amelyeket a Solid State Music (SSM) gyártott. A Revision 3-as Prophet-5-ök esetében viszont a Curtis Electromusic Specialties által gyártott Curtis CEM chipeket használták. A zenészek egy része szerint az SSM oszcillátorok gazdagabb, teltebb hangszínt produkáltak.[7] Ezzel együtt az SSM oszcillátorok kevésbé voltak megbízhatóak és idővel hajlamosak voltak az elhangolódásra, míg a CEM chipek már jelentősen stabilabbak voltak.[8]

Legközelebbi versenytársától, a Yamaha CS-80-tól eltérően a Prophet-5 digitális hangszín-memóriával rendelkezik, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a beállított hangszíneket egy gombnyomásra elmentsék, majd később újra betöltsék őket. Az addigi szintetizátorok esetében a beállításokat például írott és rajzolt formában, papíron „tárolták" (ezek az úgynevezett „patch sheet”-ek) és manuálisan kellett őket minden egyes alkalommal újra beállítani.[9] A Prophet-5 egy szabadalmaztatott soros interfésszel is fel volt szerelve, amely lehetővé tette a felhasználó számára, hogy a Prophet Remote nevű keytar kontroller segítségével is játszhasson a szintetizátoron. Ez az interfész azonban nem tudja csatlakoztatni a Prophet-5-öt ezen kívül más eszközhöz. A Sequential később gyártott egy MIDI interfészt, amely utólag beszerelhető a Prophet-5 Revision 3 kései gyártású példányaiba. Ezen kívül külső gyártók is kínálnak MIDI interfaceket a hangszerhez.[2]

Hatása szerkesztés

A Prophet-5 előtt a szintetizátorokat kábelek átkötésével és potméterek, kapcsolók, valamint csúszkák használatával kellett átállítani minden egyes esetben, amikor a hangszín változtatására volt szükség. Emiatt nem volt arra garancia, hogy sikerül újból előállítani egy korábban létrehozott hangzást.[1] A Prophet-5, amelynél a beállításokat el lehet menteni egy memóriába, lehetővé tette, hogy szintetizátorok az addigi gyakran véletlenszerűen létrejött hangzások helyett „ismerős hangszínek sztenderd csomagjával” bírjanak.[1]:385 A MusicRadar szerint a Prophet-5 „egész egyszerűen megváltoztatta a világot”.[10]

A Prophet-5 piacvezetővé és sztenderddé vált zeneiparban.[9] A The Cars pop-rock együttes billentyűse, Greg Hawkes a Prophet-5-ön játszott az együttes "Let's Go" (1979) és "Shake It Up" (1981) című slágereiben.[11] A Kraftwerk együttes is használta az 1981-es "Computer World" turnéjukon.[12] David Sylvian is játszott rajta a Japan együttes "Ghosts" (1982) című slágerében, valamint az együttes billentyűse, Richard Barbieri szintén gyakran használta a szintetizátort.[13] Michael Jackson sokat használta a Thriller (1982) című stúdióalbumán, Madonna pedig a Like a Virgin (1984) című lemezén játszott rajta.[9] Peter Gabriel a Prophet-5-öt a „vén csataló” szintetizátorának nevezte és sok hangzáshoz felhasználta az 1986-os So című albumán.[14] Brad Fiedel többek közt egy Prophet-10-et használt a Terminátor – A halálosztó (1984) című film zenéjéhez,[15] továbbá John Carpenter szintén gyakran alkalmazta a filmzenéiben a Prophet-5-öt és a Prophet-10-et.[16] Vangelis görög zeneszerző is használta a Prophet-5-öt és a Prophet-10-et, utóbbit például a Szárnyas Fejvadász (1982) filmzenéjében.[17][18]

A Prophet-5 széles körben elterjedt volt az 1980-as években a szintipop előadóknál, erre többek közt példa az Orchestral Manoeuvres in the Dark, Tears for Fears, Thompson Twins, Thomas Dolby, Devo, Eurythmics, Soft Cell, Vince Clarke és a Pet Shop Boys.[19] A Radiohead együttes a 2000-ben megjelent albumán, Kid A-n játszott Prophet-5-ön, ezen belül is külön megemlítendő az "Everything In Its Right Place" című szám.[20] A további felhasználók között olyan neveket találhatunk, mint például Tony Banks,[21] Phil Collins,[22] Tangerine Dream,[23] Dr. Dre,[9] Richard Wright,[24] Rick Wakeman,[25] Pendulum,[26] BT,[27] és John Harrison.[9]

Utódok, újra-kiadások és replikák szerkesztés

 
Sequential Prophet-6 (2015)

Dave Smith számos további Prophet elnevezésű hangszert adott ki az évek során. Például szintetizátorokat, mint a Pro-One,[28] Prophet VS,[29] Prophet '08[30] és a Prophet-6,[31] illetve samplereket, mint a Prophet 2000[32] és a Prophet 3000.[33] 2020-ban a Sequential cég kiadta a Prophet-5 új változatát, a Rev-4-et. Ez a korábbi verziókhoz képest olyan új funkciókkal bővült, mint például USB és MIDI csatlakozási lehetőségek, billentés- és nyomásérzékeny billentyűzet és polifónikus portamento. A korábbi verziók SSM, valamint CEM szűrőit is tartalmazza, amik között tetszőlegesen lehet váltani.[2] A Sequential kiadta az Prophet-10 egy új változatát is, amely a tíz szólamú változataként jelent meg a Rev 4-nek, és a legelső Prophet-10 prototípushoz hasonlóan egy billentyűzettel bír.[6]

John Bowen tanácsadóként segítette a Native Instruments-et a Pro 5 nevű szoftveres szintetizátoruk fejlesztésében 1999-ben. Ezt később a Pro 52 követte 2000-ben, majd a Pro 53 2003-ban[34][35][36] Bowen a Creamware cég 2003-as szoftveres emulációinak, a Prophet és Prophet Plus fejlesztésében is segédkezett.[36] Az Arturia 2006-ban kiadta Prophet V-t,[29] 2018-ban pedig az U-he kiadta a Repro-5-öt.[37] Más cégek a Prophet-5 hardveres replikáit gyártják; ilyenre példa a PikoPiko Factory nyílt forráskódú hardverszintetizátora, a Profree-4 2022-ből,[38][39] vagy a Behringer által 2021-ben bejelentett Pro-16.[40]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Analog Days: The Invention and Impact of the Moog Synthesizer (angol nyelven). Harvard University Press (2004. április 19.). ISBN 978-0-674-01617-0 
  2. a b c d e f g Reid, Gordon: Sequential Circuits – Prophet Synthesizers 5 & 10 (Retro) (angol nyelven). Sound on Sound, 1999. március 1. [2016. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 23.)
  3. a b c d Dave Smith in his own words (angol nyelven). Keyboard , 2013. június 11. [2013. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  4. a b c Rogerson: Sequential announces a new Prophet-5, a faithful reboot of one of the greatest synths of all time (angol nyelven). MusicRadar, 2020. október 1. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
  5. Sequential Prophet 5 Product Page (angol nyelven). Sequential.com. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  6. a b Esen, Aykan: Sequential Renews The Prophet-5 And Introduces The Prophet-10 (amerikai angol nyelven). Attack Magazine, 2020. október 3. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
  7. Sequential Circuits Prophet 5 (angol nyelven). Vintage Synth Explorer. (Hozzáférés: 2015. december 26.)
  8. Forrest, Peter (1996).
  9. a b c d e Twells, John. „The 14 most important synths in electronic music history – and the musicians who use them”, Fact, 2016. szeptember 15. (Hozzáférés: 2018. október 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  10. Jones, Jones: Sequential Prophet-5 Rev 4 review (angol nyelven). MusicRadar , 2021. augusztus 12. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
  11. Marks, Ben: Rise of the Synthesizer: How an Electronics Whiz Kid Gave the 1980s Its Signature Sound (angol nyelven). Collectors Weekly, 2015. október 1. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
  12. Eilers, Lasse: Kraftwerk – their legendary synths, sequencers and sounds (angol nyelven). Gearnews, 2021. június 12. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
  13. Doyle, Tom: Classic Tracks: Japan 'Ghosts' (brit angol nyelven). Sound on Sound , 2021. augusztus 1. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
  14. Hammond, Ray: Peter Gabriel - Behind The Mask (angol nyelven). muzines.co.uk , 1987. január 1. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
  15. Stevenson, Seth: 3/4? 7/16? 12/8? A Slate Investigation Into the Time Signature of The Terminator’s Score. (angol nyelven). Slate Magazine, 2014. február 26. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
  16. Tingen, Paul: John Carpenter (angol nyelven). Sound on Sound, 2016. július 1. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
  17. Clewes, Richard: VANGELIS: Recording At Nemo Studios (angol nyelven). Sound on Sound , 1997. november 1. (Hozzáférés: 2022. március 21.)
  18. Landmark Productions: Vangelis - Blade Runner Soundtrack (brit angol nyelven). MusicTech , 2014. február 1. (Hozzáférés: 2022. március 21.)
  19. Jones, Andy: The 10 Synths That Made Synth Pop (And 2 Samplers) (brit angol nyelven). MusicTech , 2018. szeptember 25. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
  20. The 14 synthesizers that shaped modern music”, The Vinyl Factory, 2014. március 4. (Hozzáférés: 2018. március 5.) (amerikai angol nyelvű) 
  21. Macintosh, Hamish: Tony Banks talks new album A Chord Too Far and his favourite synthesizer of all time (angol nyelven). Musicradar . Future Publishing Limited, 2015. augusztus 11. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  22. Flans, Robyn. „Classic Tracks: Phil Collins’ "In the Air Tonight"”, Mixonline, 2005. május 1. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.) (amerikai angol nyelvű) 
  23. Jones, Andy: The 10 Synths That Made Synth Pop (And 2 Samplers) (brit angol nyelven). MusicTech , 2018. szeptember 25. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
  24. The art of synth soloing: how to play like Pink Floyd's Richard Wright (angol nyelven). MusicRadar , 2020. április 1. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  25. Scott, Danny: Rick Wakeman on his top 5 synths: “I suddenly had an instrument that could give the guitar a run for its money” (angol nyelven). MusicRadar , 2020. július 14. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  26. Inglis, Sam: Pendulum (angol nyelven). Sound on Sound , 2008. június 1. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  27. BT: "Synths like the Prophet-5 were built in Dave Smith’s garage over a period of weeks… now they’re just banged out in China." (angol nyelven). FutureMusic , 2020. szeptember 29. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  28. SCI Pro1 (angol nyelven). Sound on Sound, 1994. március 1. [2015. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
  29. a b Reid, Gordon: Arturia Prophet V (angol nyelven). Sound on Sound, 2006. szeptember 1. (Hozzáférés: 2015. január 23.)
  30. Preve, Francis: Dave Smith in his own words (angol nyelven). Keyboard , 2013. június 11. [2013. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  31. Reid, Gordon: Dave Smith Instruments Sequential Prophet 6 (angol nyelven). Sound on Sound , 2015. november. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  32. Wiffen, Paul: Sequential's Prophet 2000 Samplers (angol nyelven). Sound on Sound, 2004. január 1. (Hozzáférés: 2015. február 10.)
  33. Alexander, Robert: Sequential Prophet 3000 (angol nyelven). Sound on Sound, 2000. október 1. (Hozzáférés: 2015. február 10.)
  34. Price, Simon: 10 Years Of Native Instruments (angol nyelven). Sound on Sound , 2006. október 1. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  35. Inglis, Sam: NI Xpress Keyboards (angol nyelven). Sound on Sound , 2005. augusztus 1. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  36. a b Wherry, Mark: Zarg Music Prophet & Prophet Plus 3.1 (angol nyelven). Sound on Sound , 2003. június 1. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  37. Scarth, Greg: Attention to Detail: U-he Repro-5 (amerikai angol nyelven). Attack Magazine , 2018. március 7. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
  38. Esen, Aykan: New Japanese Company Tweets Images Of A Prophet-mini In The Works (amerikai angol nyelven). Attack Magazine , 2020. október 1. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  39. Kraftman, Tamzin: Japan’s PikoPiko Factory heads to Kickstarter with its Sequential-inspired Profree-4 mini synth (brit angol nyelven). MusicTech , 2022. április 28. (Hozzáférés: 2022. május 7.)
  40. Sheah, Daniel: Behringer completes prototype of Prophet-5 recreation, going “full force” into firmware development (brit angol nyelven). MusicTech , 2021. augusztus 2. (Hozzáférés: 2022. január 3.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prophet-5 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés