Pu Csiang
Pu Csiang ( ) a félig legendás Hszia ( )-dinasztia 11. uralkodója, aki 59 évig (kb. i. e. 1980-1920) uralkodott.
Pu Csiang ( ) | |
A Hszia ( )-dinasztia feltételezett elhelyezkedése | |
A Hszia ( )-dinasztia 11. uralkodója | |
Uralkodási ideje | |
kb. i. e. 1980 – 1920 | |
Elődje | Hszia Hszie ( ) |
Utódja | Hszia Csiung ( ) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Hszia-dinasztia |
Született | nem ismert |
Elhunyt | i. e. 20. század |
Édesapja | Hszia Hszie ( ) |
Testvére(i) | Hszia-házbeli Csiung |
Gyermekei | Kung Csia ( ) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Pu Csiang | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 不降 |
Egyszerűsített kínai | 不降 |
Mandarin pinjin | Bù Jiàng |
Wade–Giles | Pu4 Chiang4 |
Származása, családja
szerkesztésPu Csiang ( ) Hszia Hszie ( ) fia, Mang király unokája és Hszia Csiung ( ) fivére volt. Házastársa neve ismeretlen. Fia a Hszia ( )-dinasztia 14. uralkodója, Kung Csia ( ) volt, unokaöccse pedig a dinasztia 13. uralkodója, Hszia Csin ( ).
Élete
szerkesztésÉletéről, akárcsak a legtöbb Hszia ( ) uralkodónak az életéről meglehetősen kevés információt tartalmaznak a források. A korai történeti művek általában csak szűkszavú, a legfontosabb eseményekre koncentráló, kronologikus felsorolást tartalmaznak. Pu Csiang ( ) uralkodása idején a Bambusz-évkönyvek szerint a következők történtek:
- Uralkodása 6. évében megtámadta a csiujüan ( ) 九苑 törzset.[1]
- Uralkodása 35. évében a vazallus Jin ( ) 殷 állam megsemmisítette a pi népet (pi-si ( ) 皮氏).[2]
- Uralkodása 59. évét követően öccse, Csiung ( ) 扃 követte a trónon.[3] A történetíró feljegyzései szerint, ekkor hunyt el (peng ( ) 崩).[4]
Megjegyzések
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Shi ji (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 18.)
Irodalom
szerkesztés- ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.