Pu Ping
Pu Ping () (más néven: Vaj Ping () 外丙) Kína első történeti dinasztiájának, a Sang ()-háznak a 4. uralkodója.
| Pu Ping () | |
 | |
| A Sang ()-dinasztia nevét jelölő sang () 商 írásjegy jóslócsont feliratokon megjelenő piktogramja | |
| A Sang ()-dinasztia 4. uralkodója | |
| Uralkodási ideje | |
| kb. i. e. 18. sz. – | |
| Elődje | Sang ()-házbeli Tang király |
| Utódja | Ta Keng () |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Sang-dinasztia |
| Született |
i. e. 18. század Kína |
| Elhunyt |
i. e. 1734 Kína[1] |
| Édesapja | Sang ()-házbeli Tang király |
| Testvére(i) |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Pu Ping | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 卜丙 |
| Egyszerűsített kínai | 卜丙 |
| Mandarin pinjin | Bǔ Bǐng |
| Wade–Giles | Pu3 Ping3 |
Élete, uralkodásaSzerkesztés
Pu Ping () személyével kapcsolatban ellentmondásosak a források. A történetíró feljegyzései szerint a Sang ()-házbeli Tang király fiatalabbik fia volt, aki bátyja, Ta Ting () korai halála miatt, második uralkodóként lépett a Sang ()-ház trónjára egy ji-haj () (乙亥) ciklusjelű évben. Mindössze két évig uralkodott, halála után pedig a Vaj Ping () (外丙) halotti nevet kapta, a trónon pedig öccse, Csung Zsen () követte.[2]
A jóslócsont-feliratok tanúsága szerint azonban a Sang ()-ház negyedik uralkodója volt, aki Ta Ting () második fiaként lépett a trónra. S csak a halála után kapta a Pu Ping nevet, s Ta Keng () követte a trónon.[3]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ http://www.nouahsark.com/en/infocenter/culture/history/monarchs/wai_bing.php
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Shi ji 3. (klasszikus kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2016. március 14.)
- ↑ Lásd: Shang Kingship And Shang Kinship (angol nyelven). Indiana University. (Hozzáférés: 2016. március 14.)
IrodalomSzerkesztés
- ↑ Keightley 1999: David N. Keightley, "The Shang: China's First Historical Dynasty". In Michael Loewe – Edward L. Shaughnessy (eds.): The Cambridge History of Ancient China. From the Origins of Civilization to 221. B.C. Cambridge University Press 1999: 232–291. ISBN 0-521-47030-7
