Főmenü megnyitása

Puli (űrszonda)

magyar fejlesztésű, rover típusú űrszonda

A Puli egy fejlesztés alatt álló rover típusú űrszonda ami a tervek szerint 2019-ben száll le a Holdra.[2] A szonda fejlesztője a magyar Puli Space Technologies. Sikeres küldetése esetén ez lesz az első magyar űrszonda, amely eléri egy idegen égitest felszínét és egyúttal az első magyar rover a világűrben.

Puli
Ország Magyarország
Cég Puli Space Technologies
Tudományos vezető Dr. Pacher Tibor
Küldetés típusa rover
Összköltség kb. 30 millió USD[1]
Küldetés
Célégitest Hold
Megérkezés 2019 (tervezett)
Hivatalos weboldal

Tartalomjegyzék

A Puli projekt célja és finanszírozásaSzerkesztés

A Puli Space Technologies a roverrel részt vett a Google Lunar X Prize versenyen: a szonda a terv szerint 2019-ben eljut a Holdra, ahol legalább 500 métert tesz meg és legalább egy gigabyte méretű, HD minőségű videofelvételt készít illetve sugároz vissza a Földre. A versenyt az a csapat nyeri, amely ezt a feladatot elsőként teljesíti oly módon, hogy a Holdra szállást túlnyomórészt magántőkéből valósítja meg.[3][4]

A fejlesztés folyamataSzerkesztés

Az eredeti elképzelés szerint egy gömb formájú járművet építettek volna de ezt a koncepciót végül egy egyszerűbb terepjáró modell váltotta fel.[5]

A rover földi prototípusa 2012-re elkészült és 2012 októberében egy Gánt melletti elhagyott bányában[6], majd 2013 elején a marokkói sivatagban is tesztelésre került[7][8], ám az űr körülményeihez alkalmazkodó prototípus elkészítése 2013 tavaszán még hátra volt.[3]

A rover felépítéseSzerkesztés

A rovernek ki kell bírnia a Holdon tapasztalható körülményeket, így például a több száz fokos hőingadozást.[3] Ezért készítése során rugalmas kompozit anyagokat használnak.[9]

A váz, vagy a Puli „teste”Szerkesztés

A tervezés két legfontosabb szempontja, hogy a rover váza könnyű (kevesebb mint 800 gramm) és merev legyen. A felhasználható anyagok kiválasztásában a pénzügyi lehetőségek is határt szabtak.

A tervezők eredetileg az L alakú alumínium profilok alkalmazását tervezték, amelyet körülbelül száz szegeccsel rögzítettek egymáshoz. Az első tesztek során azonban a szerkezet deformálódását, hosszanti csavarodását tapasztalták. Így végül egy alumíniumlemezből hajtogatott dobozváz mellett döntöttek: a váz egy darab alumíniumlemezből készül, amit speciális szabásminta alapján vágnak szét, majd hajtogatnak és a végső formát hegesztéssel erősítik.

A váznak a benne lévő elektronika védelme érdekében ellenállónak kell lennie a Holdon tapasztalható speciális körülményekkel szemben: ki kell bírnia kisebb ütközéseket, ellenállónak kell lennie az igen kártékony holdporral szemben, bírnia és tompítania kell a szélsőséges fény és hőhatást. Ezért a vázat műgyantával átitatott szénszálas lapokkal borították, amit fény és hővédő réteggel (alumíniummal fémgőzölt polietilén fóliával) borítottak.

Az így kialakult vázszerkezet még nem viselné el az űrben tapasztalható viszonyokat. A tervezők szerint a legjobb megoldás a titán-alumínium váz lenne, amit vagy egy egységes tömbből faragnának ki CNC eszközzel, vagy kinyomtatnák 3D nyomtató segítségével, de ezek a technológiák nem állnak a fejlesztői csapat rendelkezésére.[10]

A kerekekSzerkesztés

A tervezés során a rover speciális, nem kör alakú, hanem ötágú, csillag formájú kerekeket kapott. Ennek célja a láb és kerék előnyös tulajdonságainak ötvözése. Egyrészt az egyenetlen terepen könnyebben mozog így a jármű, másrészt a formának és az alkalmazott kompozit anyagoknak köszönhetően a kerekek egy esetleges esés vagy billenés során tompítják az ütközés energiáját és a tengelyeket érő hatást.

A kerék kevlárral erősített szénszálas kompozit anyagból készül. Készítése során olyan speciális eljárást alkalmaznak, ami garantálja, hogy az anyagban se buborék se zárvány ne keletkezzen – ezek ugyanis az űr vákuumában kidurrannának.[9]

NapelemekSzerkesztés

MotorSzerkesztés

ElektronikaSzerkesztés

A rover elektronikája modulokból áll és kritikus elemei többszörösen is beépítésre kerültek, hogy a holdi körülmények hatására bekövetkező esetleges meghibásodások se akadályozzák meg a működést. Az elektronika három fő eleme a PSU (Power Supplying Unit), az SBC (Single Board Computer) és az MDR (Motor Driver), amelyek RS-485 szabványra épülő hálózatba vannak kötve Modbus-protokoll segítségével.[11]

PSUSzerkesztés

SBCSzerkesztés

MDRSzerkesztés

KameraSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés