R–17 Móka

magyar műrepülő vitorlázógép

Az R–17 Móka Rubik Ernő által tervezett és 1944-ben épített műrepülő vitorlázógép. Az első prototípus a második világháborúban megsemmisült. A háború után újratervezték és további példányokat építettek R–17b jelzéssel. Az egyik protoípus balesete miatt nem került sor a sorozatgyártására. A gép korlátlanul műrepülhető volt, csörléssel és vontatással egyaránt lehetett indtani.

R–17 Móka
Az R–17b Móka háromnézeti rajza
Az R–17b Móka háromnézeti rajza

Funkcióműrepülő vitorlázógép
GyártóAero Ever
TervezőRubik Ernő
Gyártási darabszám4

TípusváltozatokR–17b
Első felszállás1944

Története szerkesztés

Rubik az 1940-es évek elején kezdte el az első magyar műrepülő vitorlázógép tervezését. A gép megtervezését az 1937-ben megjelent Habicht inspirálta, amely abban az időben mint az első korlátlanul műrepülhető vitorlázó repülőgép, irányt szabott a fejlesztéseknek. Habár az R–17 Móka főbb vonalaiban hasonlított a Habichtra, a gép önálló konstrukció volt. A tervezésben Rubik mellett részt vett Antonio de leon, Csucsy ferenc. Lothrigel Attila és Stolte János. A tervezésnél a fő szempont a műrepülés követelményeinek megfelelő nagy szilárdságú konstrukció kialakítása volt. Ezt szolgálta a szárny kialakítása is, amely átmenő kialakítású volt, azaz a szárny egy egységet képezett és úgy csatlakozott a törzshöz.

A gép terveit 1943 elején benyújtották jóváhagyásra a Honvédelmi Minisztérium 31. osztályához jóváhagyásra, ahonnan véleményezésre a Repülő Műszaki Intézethez (RMI) küldték azokat. Az RMI javasolta, hogy a gép csűrőit és magassági kormányát teljes tömegkiegyenlítéssel kell ellátni.

1944 januárjában jóváhagyták a gép terveit. Az építés befejezése után a HA-7001 lajstromjelű prototípus berepülésére 1944 tavaszán került sor. A gyári berepülések után a gép a Honvéd Repülőkísérleti Intézethez került további tesztek elvégzése céljából.

Műszaki jellemzői szerkesztés

Műszaki adatok szerkesztés

Geometriai méretek és tömegadatok szerkesztés

  • Hossz: 6,5 m
  • Fesztáv: 13,0 m
  • Magasság: 1,00 m
  • Szárnyfelület: 16,00 m²
  • Szárny oldalviszonya: 10,50
  • Szerkezeti tömeg: 250 kg
  • Felszálló tömeg: 350 kg
  • Hasznos terhelés: 100 kg
  • Szárny felületi terhelése: 21,90 kg/m²

Repülési és teljesítményadatok szerkesztés

  • Legjobb siklószám: 22
  • Legkisebb merülési sebesség: 0,88 m/s (74 km/h-nál)
  • Megengedett legnagyobb sebesség: 360 km/h
  • Optimális sebesség:[1] 93 km/h
  • Optimális sebességhez tartozó merülősebesség: 1 m/s
  • Legkisebb sebesség: 65 km/h

Jegyzetek szerkesztés

  1. A legjobb siklószámhoz tartozó sebesség.

Források szerkesztés

  • Jereb Gábor: Magyar vitorlázó repülőgépek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 963 10 7126 X, p. 123–128.