R–4

Az R–4 (Fejlesztése alatt a K–80 nevet használták) a Szovjet Légierő egyik első közép-hatótávolságú légiharc-rakétája, melyet az 1950-es évek végére fejlesztettek ki a Tu–128 elfogóvadász repülőgépek számára. A szovjet gyakorlatnak megfelelően félaktív lokátoros (R–4R) és passzív infravörös önirányítású (R–4T) változatát is elkészítették. 1973-tól gyártották továbbfejlesztett, R–4MR és R–4MT változatait. A rakéta az 1980-as évek végéig állt hadrendben.

R–4
Tu–128 elfogóvadász, a belső indítósíneken R–4T, a külsőkön R–4R rakétákkal
NATO-kód	AA-5 Ash
Funkció	Közép-hatótávolságú légiharc-rakéta
Tervező	OKB–4 (Matusz Ruvimovics Bisznovat
Szolgálatba állítás	1959
Hordozó repülőgépek	Tu–128
Irányítás	R-4T: Passzív infravörös önirányítás R-4R: Félaktív lokátoros önirányítás
Robbanótöltet	53 kg Repesz-romboló
Méret- és tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	R-4T: 5,2 m R-4R: 5,450 m
Szárnyfesztáv	1,3 m
Törzsátmérő	0,31 m
Indulótömeg	R-4T: 480 kg R-4R: 492,5 kg
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	1,6 Mach
Hatótávolság	R-4T: 2-15 km R-4R: 2-25 km
Háromnézeti rajz
Az R–4 oldalnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz R–4 témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

• К-80, Р-4 – Az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
• К-80М, Р-4М – Az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)