RMI–8

magyar kísérleti vadászrepülőgép, 2. vh
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 30.

Az RMI–8 (Repülő Műszaki Intézet) egy kísérleti vadászrepülőgép, mely X/V kódjelzés alatt 1943–1945 során Marton Vilmos, Marton Dezső és Varga László vezetése alatt folyt kísérleti munka eredménye.

RMI–8
Dioráma egy X/V makettel, jól vissza adja a gép méreteit és formavilágát, de a modell terepminta színösszetétele nem felel meg az akkor használt magyar festési rendszernek
Dioráma egy X/V makettel, jól vissza adja a gép méreteit és formavilágát, de a modell terepminta színösszetétele nem felel meg az akkor használt magyar festési rendszernek

Funkcióvadászrepülőgép
A Wikimédia Commons tartalmaz RMI–8 témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A repülőgép a Magyarországon akkor a Rábában gyártott Bf 109G (főként G–6 változat) fő elemeit felhasználó négysebességű, erősen felfegyverzett vadászgépnek készült, mellyel az angolszász és szovjet, vadászgépekkel kísért bombázócsoportokat kívánták támadni. Ilyen értelemben a Me 210 és a Bf 109G harci gépek részleges közös váltótípusa lett volna. A gép egyúttal a magyarországi repülőgép-fejlesztés csúcsa volt.[1]

Mivel erősebb motor nem állt rendelkezésre, két Daimler-Benz DB 605A–1 erőforrást kívántak alkalmazni, toló-húzó elrendezésben, hogy minimalizálják a légellenállást. A német Do 335-el ellentétben azonban a toló légcsavar nem a repülőgép végén helyezkedett el, hanem közvetlenül a motor mögött, így az irányító felületeket két csőszerű tartó hordta. A repülőgép tehát megjelenésében hasonlított így a Saab 21, és a Vampire vadászrepülőgépekre. A két hajtóművel a teljesen fémépítésű repülőgép meglehetősen nagy sebesség elérésére lehetett volna alkalmas, akár 800 km/h vmax is lehetséges lett volna MW50 gyorsítók nélkül is.[2][3]

A hátsó légcsavar miatt a pilóta hagyományos úton nem tudta volna elhagyni a repülőgépet, ezért egy rugós rendszerű katapultszéket építettek be. A jó fordulékonyság (manőverező légi harc) érdekében kis méretűre tervezték a gépet, ezért viszonylag csekély mennyiségű üzemanyagot és fegyverzetet hordozhatott, azaz két géppuska mellett kettő, a szárnyakban lévő gépágyú kapott volna helyet. Fegyverzetét és aerodinamikai sajátosságait figyelembe véve egy rendkívül potens harci repülő lett volna, amely a siker reményében vehette volna fel a harcot a legkorszerűbb ellenséges vadászgépekkel és bombázókkal szemben is, ráadásul a hátsó erőforrás némi védelmet nyújtott volna a találatok ellen a pilótának és az első motornak, ezáltal a típus túlélőképessége magas lett volna.[4]

Az elkészült XV+01 jelzésű prototípus azonban a próbarepülések előtt megsemmisült egy bombázás során 1944. április 13-án, újabb gép elkészítésére a beálló hadi helyzet miatt lehetőség már nem volt és 1945 után a típus hosszú időre feledésbe merült.[5]

A repülőgép vonalvezetése (all-aero.com): [1] Archiválva 2021. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

 
Ugyanaz a makett, felülnézetből. Jól látható a szárny sajátos formavilága

Műszaki adatok[6]

szerkesztés
  • Feladatkör: elfogó vadászrepülőgép
  • Személyzet: 1 fő
  • Fesztáv: 11,8 m
  • Hossz: 10,2 m
  • Magasság: 3,5 m
  • Felszálló tömeg: 3800 kg (az adat több hazai kötetben megjelent, de bizonyosan téves, mert egy feltöltött Bf 109G-6 törzs és két DB motor együttes tömege is meghaladja ezt az értéket, a plusz fegyverzet nélkül is 3904 kg)
  • Max. sebesség: 800 km/h (elméleti számítások)
  • Hatótáv: 1000 km (póttartály)
  • Repülési magasság: 11 500 m
  • Fegyverzet: 2 db 8 mm-es Gebauer vagy 13 mm-es MG 131 légcsavarkörön át tüzelő géppuska a törzsben, az első motor fölött, 2 db 30 mm-es MK-108-as gépágyú a szárnyakban.
  • Motor: 2 db Daimler-Benz DB 605 A-1, 2x1475 LE
  1. Marton X/V. www.airwar.ru. (Hozzáférés: 2018. július 30.)
  2. Comments:. Безумная авиация, 2009. március 28. (Hozzáférés: 2018. július 30.)
  3. Dr. Hegedűs Ernő - Ozsváth Sándor (2013): Többfeladatú harci repülőgépek rendszeresítésének hatása a német és magyar repülőipari kapacitások kihasználtságára a második világháborúban. - Katonai Logisztika II. pp. 149-177.
  4. RMI-8 X/V -” (Hozzáférés: 2018. július 30.) 
  5. RS Models 1/72 Marton X/V Heavy Fighter (angol nyelven). www.internetmodeler.com. (Hozzáférés: 2018. július 30.)
  6. Bonhardt Attila - Sárhidai Gyula - Winkler László (1992): A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete. Zrínyi, Budapest. pp. 450–451. ISBN 963-327-182-7