RWD–1

Az RWD–1 lengyel sportrepülőgép volt, melyet 1928-ban tervezett és épített az RWD tervezőcsoport. Csak egy példány készült belőle, melyet később szétbontottak.

RWD–1
Funkció	sportrepülőgép
Gyártó	Varsói Műszaki Egyetem Gépész Diákköre repülési csoportjának műhelye
Tervező	RWD
Sorozatgyártás	1928
Gyártási darabszám	1 prototípus
Első felszállás	1928. szeptember
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz RWD–1 témájú médiaállományokat.

Története

A Varsói Műszaki Egyetem Stanisław Rogalski, Stanisław Wigura és Jerzy Drzewiecki alkotta diákcsoportja 1927–1928-ban tervezte meg első közös repülőgépét, melyet a nevük kezdőbetűi után RWD–1 jelzéssel láttak el. 1928-ban a Varsói Műszaki Egyetem Gépész Diákköre (KMSPW) repülési csoportjának a műhelyében elkészítettek egy statikai vizsgálatokra szolgáló példányt, valamint megépítettek egy prototípust. A prototípus elkészítését a Lengyel Légoltalmi és Vegyvédelmi Szövetség (LOPP) anyagilag támogatta. A géppel 1928 szeptemberében hajtotta végre az első felszállást az egyik tervező, Jerzy Drzewiecki Varsóban, a motokówi repülőtéren.

A géppel 1928. október 29. – november 1. között Zbigniew Babiński részt vett a lengyelországi kisrepülőgépek II. országos versenyén, de azt motorhiba miatt nem tudta befejezni. A következő évben a gép SP-ACC lajstromjelet kapott. 1929 tavaszán részt vettek a géppel egy Lengyelország körüli repülőtúrán.

1929–1930 telén a hangárban tárolt gép szárnyának főtartóját szétrágták az egerek. A használhatatlanná vált gépet ezért szétbontották. Habár az RWD–1 rövid életű volt, de az ott alkalmazott aerodinamikai elrendezést és a kidolgozott műszaki megoldásokat továbbvitték az RWD–2, RWD–3, RWD–4 és RWD–7 repülőgépek, melyek az RWD–1-gyel egy sorozatot alkottak.

Jellemzői

Faépítésű, felsőszárnyas kialakítású kétszemélyes sportrepülőgép, amely elrendezésében a Messerschmitt M17 konstrukcióját követi.

A szabadonhordó szárnyak trapéz alakúak, egyrészes, egy darab átmenő főtartóval és segédtartóval. A szárny borítása a főtartó előtt rétegeslemezből készült, a főtartó után vászonborítású.

A törzs lapos, halszerű alakkal készült, amely jó aerodinamikai tulajdonságokat (kis légellenállást) biztosított. A törzs alul négyzetes keresztmetszetű, felül ívesen keskenyedő keresztmetszetű, teljes egészében rétegeslemez borítású. A kedvező aerodinamikai kialakítás jó, 12-es siklószámot eredményezett. A pilótafülke kialakítása szokatlan, a törzs elkeskenyedő részében kivágásokkal rendelkezett. Ez előre korlátozta a látást, de az elkeskenyedő törzs-felsőrész miatt ez még megfelelőnek bizonyult. Az elkeskenyedő törzs-felsőrészhez csatlakozott a szárny. A vezérsíkok szintén rétegeslemez borításúak, a kormányfelületek vászonborításúak. A törzs orr-részébe építették a brit gyártmányú, kéthengeres, léghűtéses benzinüzemű ABC Scorpion II típusú boxermotort. Futóműve hárompontos, hátul farokcsúszóval.

Műszaki adatok

Geometriai méretek és tömegadatok

• Fesztáv: 9,8 m
• Hossz: 6 m
• Magasság: 1,7 m
• Szárnyfelület: 13,6 m²
• Üres tömeg: 206 kg
• Hasznos tömeg: 211 kg
• Felszálló tömeg: 417 kg

Motor

• Száma: 1 db
• Típusa: ABC Scorpion II kéthengeres, léghűtéses, benzinüzemű boxermotor
• Maximális teljesítmény: 25 kW (34 LE)

Repülési jellemzők

• Legnagyobb sebesség: 135 km/h
• Utazósebesség: 115 km/h
• Minimális sebesség: 65 km/h
• Emelkedőképesség: 1,8 m/s
• Legnagyobb repülési magasság: 1950 m
• Hatótávolság: 500 km
• Felszállási úthossz: 100 m
• Üzemanyag-fogyasztás: 9 l/h

Hasonló repülőgépek

• Messerschmitt M17

Források

• Leszek Dulęba, Andrzej Glass: Samoloty RWD, Biblioteczka Skrzydlatej Polski, Wydawnictwo Kumunikacji i Łączności, Warszawa, 1983, ISBN 83-206-0315-3, pp. 16–17, 88–89.