Rajthy (Raith) Tivadar (Budapest, 1893. szeptember 21.Budapest, 1958. február 22.) költő, író, üzemgazdasági szakíró.

Rajthy Tivadar
Élete
Született 1893. szeptember 21.
Budapest
Elhunyt 1958. február 22. (64 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza

ÉletútjaSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte. 1921-ben Magyar Írás címmel irodalmi és művészeti folyóiratot alapított és szerkesztett 1927-ig, amely a magyar irodalom és a haladó értelmiség egyik fóruma volt. Anyagi okok miatt lapja megszűnik, ezután nem foglalkozik többet irodalommal. Mint az üzem- és irodaszervezési, vállalati ügyviteli és könyvvizsgálati kérdések szakértője, 1941-48 között üzemgazdaságtant ad elő a kolozsvári egyetemen. A Magyar Könyvvitel főszerkesztője.

MunkásságaSzerkesztés

Szépirodalmi művei (Raith Tivadar néven)Szerkesztés

  • Alkonyi szimfónia (versek, Békéscsaba 1914);
  • Párizs-Liège-Trencsénteplitz (novellák, Budapest 1917);
  • Szerelem, harc, hit (karcolatok, Budapest 1923);
  • Ölelés keresztje (versek, Budapest 1923);
  • Rilke-fordításait szintén önálló kötetben adta ki (Ének Rilke Kristóf kornétásról. Budapest 1923);
  • A XX. század magyar irodalma az európai szellem áramlatában (Korunk 1926. nov.);
  • Kelet-Európa, ismeretlen föld (Budapest 1927. A Magyar Írás különszáma).

SzakmunkáiSzerkesztés

  • A vállalkozás az irányított és a nagytérgazdaságban. Kolozsvár 1943 (Vállalatgazdasági könyvtár 2);
  • Mérlegtan (Kolozsvár. 1944);
  • A vállalat elszámolása. Jószágelszámolás (Kolozsvár 1946);
  • Vagyon- és eredményértékelés ingadozása pénzérték esetében (Kolozsvár. 1946);
  • Bevezetés a könyvvitelbe (Cseke Vilmossal, Kolozsvár 1947);
  • Relativitás a vállalat költségeinek alakulásában (Kolozsvár. 1947);
  • A számvitel szervezési irányelvei (Kolozsvár. 1948).

ForrásokSzerkesztés