Főmenü megnyitása

A Razdan–3 1967-ben épített jereváni tranzisztoros számítógép, amelyet elsősorban haditechnikai célokra fejlesztettek ki. Nevét a Jerevánon átfolyó Hrazdan folyóról kapta.

Razdan–3
Razdan-3 a Műszaki Múzeumban
Razdan-3 a Műszaki Múzeumban

nélkül Hivatalos weboldal

TörténeteSzerkesztés

Sorozatban gyártott M–3-as klón. Terveit 1956-58 között a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Energetikai Kutatóintézetében dolgozták ki. Ezeket a terveket a jereváni Matematikai Gépek Kutatóintézetében módosították és tették sorozatgyártásra alkalmassá. 1966-ban kezdődött meg a számítógép sorozatgyártása. Összesen 10-nél több (de 20-nál kevesebb) Razdan–3 került legyártásra. Ballisztikai számításokra és rakétavezérlésre tervezték a számítógépet. Magyarországra 1968-ban két példány került a típusból, mindkettő 1983-ig működött. Egy az Egyetemi Számítóközpontba került, egy pedig a Villamosenergia-ipari Kutató Intézetbe. A VEIKI villamosenergia rendszerének karbantartását irányították a Razdan–3 segítségével. Ez az információs rendszert ALGOL 60 programnyelven kódolták, az így kinyert adatokat pedig lyukszalagon tárolták.

Jellemzői, kapacitásaSzerkesztés

8 mágnesdobból, 8 mágnesszalagos háttértárból és a főtárból áll a rendszer, amelyet összesen 27 szekrény alkot. A háttértárak memóriakapacitása egyenként 48 Kb (a műveleti tár típusa ferritgyűrűs memória), processzora másodpercenként 30 ezer műveletre képes. Az adatok mentése mágnesszalagok segítségével történt. Eredetileg tranzisztorokkal építették meg, később ezek helyére kivehető kártyák kerültek. Tömege eléri a kilenc tonnát. Az egyetlen épségben fennmaradt Razdan–3 Szegeden található a Szent-Györgyi Albert Agórában, amely a VEIKI-ből került át.

ForrásSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Razdan–3 témájú médiaállományokat.

További információkSzerkesztés