Rehova (Kolonja)
Rehova falu Albánia délkeleti részén, Korça városától légvonalban 32, közúton 46 kilométerre dél–délnyugati irányban, Erseka városa és az albán–görög határ között. Bronzkori halomsírjáról és műemléki védelem alatt álló templomairól nevezetes.
| Rehova | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Korça |
| Község | Kolonja |
| Alközség | Qendër Erseka |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 20′ 01″, k. h. 20° 42′ 23″Koordináták: é. sz. 40° 20′ 01″, k. h. 20° 42′ 23″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A mai falu környékének felszíni rézércdepozitját a közeli Maliq és Kamnik kőrézkori fémművesei is fejtették és felhasználták.[1] Az 1980-as évek második felében tárták fel a rehovai halomsírt, amelyet a sírmellékletekből előkerült arany ruhadíszek tipológiája alapján a bronzkor kései szakaszára, az i. e. 1400–1200 közötti időszakra kelteztek. A sírok fölé emelt mesterséges domb más albániai bronzkori példákhoz hasonlóan agyagedény-töredékekkel kevert föld volt.[2] Az i. sz. 7–9. századból a komani kultúrához tartozó arber népesség tárgyi kultúráját idéző sírok és leletek kerültek elő a falu határából.[3]
Nevezetességei szerkesztés
A halomsírt az ásatásokat követően visszatakarták, nem látogatható. A faluban áll azonban két műemléki védelem alatt álló ortodox templom: a Szent Miklós-templom (Kisha e Shën Kollit) és az értékes ikonosztázzal rendelkező Szent György-templom (Kisha e Shën Gjergjit). 2017 óta a település hagyományos népi építészeti értékei, a falukép egésze szintén műemléki védelmet élvez.[4]
Rehova szülötte Peter Prifti (1924–2010) amerikai albán történész, nyelvész, műfordító.[5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Korkuti 2013 :199., 228.
- ↑ Ceka 2013 :22., 57.; Korkuti 2013 :271.
- ↑ Jacques 2009 :153.; Ceka 2013 :508.
- ↑ Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch
- ↑ Elsie 2010 :368.
Források szerkesztés
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
- ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517